szentmise;pünkösd;csíksomlyói búcsú;istentisztelet;

- „A zarándokok nélküli ünnep visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához”

A hazai vasárnapi szentmisékre és istentiszteletekre maszkban várják a hívőket, akiknek a templomokban is be kell tartaniuk a védőtávolságot.

A koronavírus okozta világjárvány miatt csak lélekben, illetve interneten, televízión és rádión lehetett élőben követni a nemrég hungarikummá lett csíksomlyói pünkösdi búcsút. Elmaradt az elmúlt évtizedekben megszokott nagy zarándoklat. Nem érkeztek a csíksomlyói nyeregbe az elmúlt napokban a hívők, és a világ minden tájáról évről évre a Székelyföld szívében összegyűlő magyarok százezrei. A romániai Csíkszereda városrészéhez tartozó kegytemplom előtti téren mintegy 250-en gyűltek össze.

Kovács Gergely gyulafehérvári érsek egy idős bölcs ember példázatával vezette fel prédikációját. Rossz-e vagy pedig jó, ami most történik velünk? Az idős embernek ugyanis egy vihar idején elkóboroltak a lovai, majd napok múltán visszatértek, és vadlovakat is hoztak magukkal. A vadlovak betörésekor a bölcs ember fia leesett a lóról, és karját törte, de később épp emiatt nem vitték el a háborúba. A férfi a történet nyomán mindig feltette szomszédainak a kérdéseit:

„Honnan tudjátok, hogy ez rossz? Honnan tudjátok, hogy ez jó? A rossz rendre jónak bizonyult, a jó pedig rendre rossznak.”

Az érsek felidézte: Jézus is úgy érezte a kereszten, hogy az atyja elhagyta őt, aztán harmadnapra kiderült, hogy mégsem. – A történelem folyamán nem egyszer érezhette a mi népünk, hogy Isten elhagyta, elfordította tőle arcát. Ha ezeket az alkalmakat felidézzük, megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés a mélységes gyász érzése – mondta Kovács Gergely, aki Ferenc pápa korábban Csíksomlyón elmondott szavait ajánlotta mindenki figyelmébe:

„Nem szabad elfelejteni a múltat, de cselekedni kell a jövő érdekében, és kérni kell a kegyelmet, hogy Isten a régi és mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében.”

– A járvány sok mindent átértékelt bennünk, megtanított arra, mi az, ami az igazán értékes, mi az, ami maradandó. A zarándokok nélküli ünnep visszavezet bennünket a lényeghez, az ünnep magvához – fogalmazott Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. A hét közepén egyébként Csíkszereda polgármesteri hivatala felhívásban kért mindenkit, hogy maradjanak otthon, és ezúttal családja, szerettei körében lélekben vegyen részt a 2020-as csíksomlyói pünkösdi búcsún.

Templomi hőmérés, idősáv és Facebook-közvetítés

Pünkösd alkalmából Magyarországon is szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában celebrál szentmisét vasárnap fél 11-kor. A bazilika honlapján olvasható tájékoztatás szerint a templomba lépés előtt mindenkinek ellenőrzik a testhőmérsékletét, a hívek csak maszkban vehetnek részt a misén, és a nem egy háztartásban élőknek másfél méteres távolságot kell tartaniuk egymástól. A szertartás a főegyházmegye Facebook-oldalán élőben követhető.

Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke vasárnap a budahegyvidéki református templomban hirdet igét. A reggel 8 órakor kezdődő istentiszteletre a 65 éven felülieket várják, a délelőtt 10 órakor kezdődő szertartásra mindenki mást. Az arcmaszk viselése és a védőtávolság betartása itt is kötelező. A délelőtti istentisztelet 11-től felvételről megtekinthető a budahegyvidéki református egyházközség Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Fabiny Tamás püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke 10 órakor tart online istentiszteletet az alapítása háromszázadik évfordulóját ünneplő csömöri evangélikus gyülekezetnek. Az istentisztelet a gyülekezet Facebook-oldalán követhető.

Pünkösd, a többjelentésű ünnepPünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep – írja a Magyar Katolikus Egyház honlapja. Emlékeztetnek: az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza. Az Ószövetségben a mai pünkösdnek megfelelő ünnep zarándokünnep volt, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt.  Az ünnep elnevezése a történelem során változott, a hetek ünnepét, az aratási ünnepet felváltotta az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe, amelyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért. Innen származik az ötvenedik – görögül pentékoszté – elnevezés, amely szóból ered a magyar elnevezés: pünkösd. Jézus korára az ünnep új tartalommal is bővült: a Sínai-hegyen kapott törvény kihirdetésének emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt. Pünkösd egyben az ötvennapos húsvéti idő ünnepélyes lezárása. az ünnephez három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az Egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hiszen a Szentlélek kiáradásával, erejével az apostolok szerte a római birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét.

„Haptákban futballozni nem lehet, csak menetelni” – fogalmazott a miniszterelnök.