Áder János;nemváltoztató műtét;

Képünk illusztráció

- Áder János aláírta a törvényt, ami megszünteti a nem- és névváltoztatás lehetőségét

Civil jogvédők az Alkotmánybíróságtól kérik a jogszabály megsemmisítését.

Aláírta Áder János köztársasági elnök a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényt, annak ellenére, hogy az sérti a transzneműek és interszex emberek alkotmányos alapjogait - közölték civil jogvédők szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményükben.

A Háttér Társaság, a Magyar LMBT Szövetség, a Budapest Pride és Prizma Közösség álláspontja szerint Áder János köztársasági elnökként elhíresült arról, hogy az alkotmányosság fenntartása helyett hajlamos a Fidesz–KDNP-s többség által megszavazott törvények aláírására, hiába tiltakozik az ellenzék, hiába tüntetnek az állampolgárok, illetve szólalnak fel hazai és nemzetközi szervek. 

„A jogszabály annak ellenére nyíltan diszkriminatív a transznemű emberekkel szemben, hogy az Alaptörvény XV. cikke szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”, továbbá ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi (2001-es, 2005-ös, 2007-es, és 2018-as) döntéseinek is, amelyek szerint a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás alapvető emberi jog”- hívták fel a figyelmet.

Hozzátették, hogy a törvény nyíltan szembemegy az Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes joggyakorlatával is.

Emlékeztettek arra, hogy március 31-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be azt a 27 oldalas salátatörvény-javaslatot, amelynek 33. §-a úgy rendelkezik, hogy az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazza, amely adat nem változtatható meg. Május 18-án a parlament 133 igen, 57 nem és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta a salátatörvényt.

Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség. Számos hazai és nemzetközi civil, valamint jogvédő szervezet tiltakozott a módosítás ellen. Emellett az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.

A civilek közleményükben felszólították Kozma Ákost, az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a törvény megsemmisítését.

A Transvanilla Transznemű Egyesület eközben arra hívta fel a figyelmet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében, hogy az Alkotmánybíróság maradt az utolsó hazai fórum, „ami a kormány ámokfutását megállíthatja”. 

Az egyesület ezért két érintett transz ember képviseletében a hatályba lépés napján alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz, és kéri a törvény Alaptörvény ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

A Transvanilla képviseletében egyébként 23 egyedi kérelmező ügyét már vizsgálja az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálja. Korábban mindkét szerv, az Ab és az EJEB is kimondta döntéseiben, hogy a nem és névváltoztatás joga (nem jogi elismerése) az emberi méltósághoz tartozó alapvető jog.

A Transvanilla jelezte azt is, hogy folytatja a nem- és névváltoztatás lehetőségének megnyitásáért folytatott kampányát. Ennek keretében jogi képviseletet nyújt minden olyan transz és interszex ember számára, aki a törvény hatályba lépését követően szeretné elindítani a nem és névváltoztatásának folyamatát. Mivel erre Magyarországon mától nincs lehetőség, a leendő kérelmezők ügyeit is az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszik.

Petíciójukat több mint 26 ezren írták alá, amelyben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét kérték, hogy ítélje el a magyar kormány lépését, és vessen be minden rendelkezésére álló eszközt annak érdekében, hogy a magyar transz és interszex emberek alapvető jogai ne sérüljenek.

A „Deák téri lincselés” áldozatainak emlékére hirdetett felvonulást és „kegyeleti megemlékezést” Toroczkai László pártja, a Mi Hazánk Mozgalom. A két halálra késelt fiatal egyike Újpest-szurkoló volt: a demonstráció szervezésében szurkolói csoportok is részt vettek. Amíg pártrendezvényen, az ORÖ székháznál alig 200-an voltak, a késelés helyszínén már százak gyújtottak mécsest. Fotók: Erdős Dénes