Az Európai Bíróság utasítsa el a kiküldetésben lévő munkavállalók jogait megerősítő irányelvvel szemben Magyarország és Lengyelország által benyújtott megsemmisítés iránti kereseteket – javasolja Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok. A luxemburgi székhelyű uniós bíróság közleményében kiemelte: az Európai Parlament (EP) 2018-ban módosított irányelve az érintett munkavállalók számára magasabb szintű védelmet biztosít a díjazásukat, valamint szociális és munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat illetően.
Azokban az estekben, amikor a munkavállalók egy, illetve kivételesen másfél évet meghaladó kiküldetésben vannak, gyakorlatilag minden tekintetben ugyanazokat a munka- és foglalkoztatási feltételeket kell alkalmazni, mint a fogadó tagállam más foglalkoztatottainál.
Ezeket a rendelkezések ellen nyújtott be keresetet Magyarország és Lengyelország, a módosító irányelv teljes vagy részleges megsemmisítését kérve. Az eljárásokba viszont Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Európai Bizottság avatkozott be az EP és az Európai Tanács támogatása érdekében.
Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint a megfelelő jogalappal elfogadott 2018-as módosítás biztosítja, hogy a vállalkozások saját munkavállalóik kiküldésével „transznacionális szolgáltatásokat” nyújthassanak. Másfelől pedig a kiküldetésben lévő munkavállalók védelmében megakadályozza a vállalkozások közötti – a tagállamokban fennálló különböző védelmi szintekből eredő – tisztességtelen versenyt.
Mindezekre tekintettel Manuel Campos Sánchez-Bordona azt javasolja, hogy teljes egészében utasítsák el a Magyarország és Lengyelország által benyújtott megsemmisítés iránti kereseteket. A közlemény ugyanakkor aláhúzta: a főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot, amelynek bírái ebben az ügyben megkezdik a tanácskozást. Az ítéletet egy későbbi időpontban hozzák meg.
