A DK tiltakozik amiatt, hogy a kormány egy tollvonással másfélszeresére emelte az üzemanyagokba épített úgynevezett készletezési díjat. Varju László alelnök követeli az autósokat érintő megszorítás visszavonását. Az Orbán-kabinet eddig nem reagált a felvetésre.
Az emelés nyomán június 1-től körülbelül 2,7 forintról mintegy 4,1 forintra nő a benzin, illetve hozzávetőleg 2,5 forintról nagyjából 3,9 forintra emelkedik a gázolaj literje után fizetendő nettó készletezési díj. A döntést valójában nem a kormány hozta meg, hanem a hazai olajvállalatok tulajdonában lévő Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) igazgatója, Bártfai Béla. Igaz, a javaslattal egyet értő igazgatótanács, illetve felülgyelőbizottság jelentős része az állam képviselőiből áll. Így például elnökét, Király Pétert az államháztartásért felelős miniszter küldte a testületbe. Az illetékes innovációs és technológiai tárcát mások mellett jellemző módon a Rogán Antal kabinetminiszterhez közel álló ügyvédként ismert Kertész Balázs képviseli. A javaslatok alapján Bártfai Béla a múlt héten a benzin- és gázolaj készletezési díjának 55 százalékos emeléséről döntött - derül ki az elsőként a Napi.hu által kiszúrt közleményükből. Némi ügyviteli fennakadásra utal, hogy ilyen döntést csak a hazai energiacégek képviselőiből álló tagság hozhat, közgyűlést azonban a veszélyhelyzet miatt nem tartottak. Bár eme összejöveteleket eddig se a parázs viták jellemezték - lényegében rendre elfogadták a kormánnyal szorosan egyeztetett javaslatokat -, most a veszélyhelyzet megszűnése után 90 napon belül a tulajdonosok akár felül is bírálhatják a döntést. (Hogy a tételt még kevésbé lehessen üzemanyagadónak nevezni, az MSZKSZ ilyenkor csak az olajcégek tagdíját emeli és úgymond rájuk bízza, mennyit hárítanak át a fogyasztókra, de e költséget egyik gazdálkodó sem nyeli le.)
Az MSZKSZ lapunk érdeklődésére az olajdíj-emelést azzal indokolta, hogy szakértőik - elsősorban a koronavírus-válság hatásaként - erre az évre a benzin 32, valamint a gázolaj 22 százalékos forgalomesését jósolják. Tekintettel arra, hogy készletek mértéke - egyelőre - adott, ennek költségei sem módosulnak jelentősen. Sőt tájékoztatásuk szerint ehhez a tavalyi 16,7 milliárd után idén 17,4 milliárd szükséges. A még a tavalyinál is magasabb igényt harmadával-negyedével kevesebb autós értelemszerűen csak a literenkénti díj emelésével fedezheti. Azt a felvetésünket, hogy ha esik a várt forgalom, miért nem mérséklik ennek arányában a készleteket és így a tárolási kiadásokat (ezzel legalábbis szinten tartva a díjat), az MSZKSZ-nél kifejtették: a készleteket nem a jövőbeni várakozások, hanem az elmúlt évek forgalma alapján tervezik. A mostani visszaesés kapcsán tehát 2021 tavaszán hozhat igazgatótanácsuk döntést a készletekről. A költségemelkedést a megnövelt pénzügyi tartalékokkal magyarázták. A kerozin és a fűtőolaj díját azok alacsony forgalma miatt nem emelték.
Az MSZKSZ tavaly 51 milliárdról 96 milliárdra ugró árbevételét az előírt olajkészlet-frissítés és a molos ki- és betárolás hatásával indokolták. Tavalyi hatmilliárdos veszteségük a készletek átértékeléséből adódott. Kötelezettségállományuk pedig leginkább a kormány által 250 millió köbméterrel megnövelt biztonsági gázkészlet költségei miatt nőtt közel 60 milliárddal.
A szakértők az emelést a váratlan vírusválság egyszeri hatásának tudják be. Az esetleg visszaálló forgalom pedig a díj csökkenését hozhatja magával. Ráadásul a mostani, alacsony olajárak miatt is óva intik a szövetséget a készletek eladásától. Mindazonáltal nem tagadták, hogy az MSZKSZ bonyolult pénzügyei némiképp átláthatatlanok. Szerintük amellett, hogy a most literenként 340-350 forintba kerülő termékek ára hetente több forinttal is változik, a készletezés miatti néhány forintos emelés észrevehetetlen. Egy ilyen lépés ugyanakkor kétségkívül milliárdokkal módosíthatja az MSZKSZ bevételeit.
Ráadásul július 1-től valószínűleg amiatt is nő további mintegy bruttó 6, illetve 13 forinttal a benzin és a gázolaj ára, mert a termékek literjébe épített nettó 120, illetve 110,35 forintos jövedéki adó 50 dollár alatti olajátlagár esetén - a négy éve hozott szabályok szerint - a negyedév fordulóján ennyivel nő.
