Dominic Cummings sajtótájékoztatón igyekezett megmagyarázni a koronavírus-járvány március végi csúcspontján tett hosszú autóútját Észak-Angliába. Felesége március 27-re megbetegedett, maga pedig biztosra vette, hogy ugyancsak ágynak fog esni, ezért egy joghézagot kihasználva szülei durhami farmjára vitte négyéves kisfiát. A Brexit főépítészének története hitelesnek tűnt, de miután visszautasította a bocsánatkérést, vagy hibája beismerését, hiába állt ki mellette Boris Johnson, a Cummings-ellenes közhangulaton nem sikerült változtatni.
A kormányzati etikai kódex kifejezetten tiltja, hogy nem-választott tanácsadó nyilvános állásfoglalással politikai konfliktust kreáljon. Jonathan Ashworth, a Munkáspárt árnyék-egészségügyi minisztere találóan summázta a britek érzéseit: "Igazából külön szabály vonatkozik a kormányfőre és elit barátaira és egy másik a társadalom további részére". A The Times név nélkül idézte a kabinet egy tagját, akit nem érdekel Cummings sorsa. Ami izgatja, az a kormányfőnek és a pártnak okozott kár, illetve az, hogy mindez miként hat a vírus terjedésére: "Katasztrofálissá válhat, ha az emberek úgy látják, a vezetők nem követik saját instrukcióikat." Douglas Ross, Skóciáért felelős miniszterhelyettes kedden lemondott hivataláról, miután úgy gondolja, nem mondhatja jó szívvel a választópolgároknak, akik az elmúlt hetekben még haldokló szeretteiktől sem tudtak elbúcsúzni, hogy ők viselkedtek helytelenül és a főtanácsadónak volt igaza.
Az ötödik napja tartó botrány eltereli a figyelmet a válságról és annak kezeléséről, pedig immár 47 ezren haltak bele a járványba az Egyesült Királyságban. Boris Johnson sem kapta meg a kellő figyelmet a karantén enyhítéséről szóló bejelentéseivel. Június 1-jén nyithatnak a piacok és autószalonok, majd 15-én majdnem minden más üzlet, bár be kell tartani a kétméteres távolságot, kerülni kell a tárgyak megérintését, a ruházati termékeket pedig nem lehet felpróbálni. A nagyon várt éttermek, szállodák, fodrász- és körömszalonok csak július elején következnek.