Igazságtalanul jártak el a szlovák bíróságok, amikor engedélyezték, hogy az állami erdővállalat a Beneš-dekrétumok alapján kobozzon el földterületeket egy magyar nemzetiségű szlovák állampolgártól - így döntött május 20-án a strasbourgi emberjogi bíróság. A vagyonelkobzás alapja az az 1945-ből származó csehszlovák kormányhatározat, amely a szudétanémetek és a magyarok kollektív bűnösségét kimondva lehetővé tette tömeges kitelepítésüket és javaik elkobzását. Vaclav Havel elnök, majd később a cseh állam is bocsánatot kért a németektől, de a dekrétumokat nem törölte el Prága sem. A magyar vonatkozás azonban Pozsonynál maradt, ahol nemhogy a bocsánatkérésig nem jutott el egyetlen állami vezető sem, nemcsak máig nem lehet visszaigényelni e dekrétumok alapján elkobzott vagyont, hanem mindmáig vagyonelkobzások hivatkozási alapjaként szolgálhat ez a kollektív bűnösséget rögzítő jogszabály. A magyar nemzetiségű szlovák állampolgár B.M. 35 hektár erdejét ma is azért kobozhatják el, mert felmenői magyarok voltak, akik akkor „megúszták” valahogyan, az erdőhivatal viszont ezt a csorbát utólag kiküszöbölni igyekszik.
Nem ez az első ilyen eset, volt már rá korábban is példa az EU-tag Szlovákia történetében. Az ország uniós csatlakozása idején az Európai Bizottság vizsgálta ugyan a dekrétumok kérdését, de hitelt adva az akkori szlovák kormánynak, amely azt állította, hogy e rendelkezések gyakorlatilag már nem élnek, nem okoznak problémát a jelenben, végül nem mérlegelte, hogy ellentétesek-e az unió jogrendjével. Nyilván ellentétesek, ezért döntött elmarasztalóan a strasbourgi bíróság, és az is bebizonyosodott, hogy Szlovákia máig jogalapként használja a Beneš-dekrétumokat. A strasbourgi döntés nyomán a szlovák hatóságoknak le kellene állítaniuk a folyamatot, ám erre egyelőre semmi szándék nem mutatkozik, mint ahogy azok eltörlésére sem. B.M. földjeinek elkobzására a Legfelsőbb Bíróság döntése adott lehetőséget, és ha a szlovák társadalom, pontosabban annak többségi része nem emeli fel szavát a jogsértés miatt, a kisajátítás meg is történik.
Egy hét telt el a strasbourgi döntés óta, de a szlovák pártok, politikusok, civil szervezetek, egyházak, jogvédők stb egyaránt hallgatnak, „magyar kérdésnek” tekintik a történteket, a magyar/kisebbségi jogsérelmekre pedig immunis a többség. Az új pozsonyi parlamentben már nincs egyetlen magyar párt sem miután a februári választáson mind az MKP, mind a Híd-Most a bejutási küszöb alatt végzett. És nem jutott be a törvényhozásba az egyetlen olyan szlovák politikai tömörülés sem, amely magyar platformot hozott létre. A Zuzana Čaputová köztársasági elnök nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia (PS)/Spolu koalíció hajszállal maradt a 7 százalékos koalíciós bejutási küszöb alatt.
A PS Magyar Platform tiltakozott a történtek miatt, mielőbbi szakmai és társadalmi párbeszéd megkezdését sürgette az ügyben. „Mi, szlovákiai magyarok csak nézünk. Nem értjük, hogyan történhet ilyen a 21. században. Hogyan lehetséges ez? Ezek szerint a dekrétumok által a mai napig jogi eljárásokat lehet folytatni? Kollektív bűnösök a magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok? Ha igen, véleményünk szerint a parlamentnek minél hamarabb foglalkoznia kellene ezzel a témával. Az ilyen diszkriminatív törvényeknek nem lehet helyük egy nyugati demokráciában”, olvasható közleményükben. A Magyar Platform felkérte Čaputová elnököt, „karolja fel a szlovákiai magyarok ügyét és legyen moderátora ennek a régóta halogatott társadalmi párbeszédnek, amely a békés együttélés egyik pillére lehet."
- A Magyar Platform a Progresszív Szlovákián belül azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar kisebbséget és egyben Szlovákia déli régióit is képviselje. Ebből adódóan természetes, hogy mi foglalkozunk a magyar embereket érintő problémákkal. Fontos még kiemelni, hogy a párton belül több platform is létezik (pl. Női Platform, Zöldek Platformja), amelyek tolmácsolják a saját szakterületüket a vezetőség felé. Azáltal, hogy a vezetőség felvállalja hivatalosan a Magyar Platformot, felvállalja a magyarságot érintő gondokat is, de ezek mellett az ország összes kisebbségét is. A Beneš-dekrétumok problematikája egy hosszú évek óta húzódó bonyodalom, amit nem szabad úgy kezelnünk, mint egy tabu témát. Egy össztársadalmi vitát kell erről kezdeményezni, hogy lehulljon róla az a lepel, ami csak félreértéseket szül a két nemzet között. Mi pontosan ezt szeretnék elérni, hogy a többségi és a kisebbségi nemzetek ne csak egymás mellett éljenek, hanem kölcsönös megértéssel a múltbeli sérelmeket feldolgozzák és együtt egy jobb irányba tereljék az országot. Ezen okból kerestük meg levélben Zuzana Čaputová köztársasági elnököt is, hogy járjon közben azon magyarok érdekében, akik érintettek (voltak) ezen dekrétumok által ugyanakkor egy ennél mélyebb problémában is, ami a szlovákiai igazságügy helyzete. - „Magyar ügynek” tekintik ezt a jogsértést, és mint magyar kisebbségi ügy kérik az orvoslást illetve az elnök fellépését? - A bírósági perekből kirajzolódott, hogy ez nem csak egy magyar ügy, hanem ennél sokkal komplexebb probléma: A Beneš-dekrétumokról a szlovákiai közéletben nem szívesen beszél senki, és ha megemlítésre is kerül, akkor szőnyeg alá söprik azzal, hogy ez már csak egy múltbeli történés, ami semmi kihatással nincs a mostani közügyekre. B.M. bírósági ügyéből viszont pont az ellentéte látszik. Ez miatt pedig sok egyéb más kérdés is felvetődik. Mint például az igazságszolgáltatás helyzete. A Főügyész rendkívüli felülvizsgálati kérelme egy jogerős ítéletet ásott alá és fordított meg. Ez egy veszélyes politikai eszköz, amivel bármilyen ügyben a hatalom kénye-kedve szerinti eljárását kezdeményezheti. Ezzel pedig alapvető emberi jogok is sérülhetnek, mint ami B.M. esetében is megtörtént. Ugyanakkor a szlovákiai bíróságokat is érintő, átható korrupció jelenléte is felsejlik. Szlovákiában az igazságszolgáltatásban éppen egy átható tisztogatás is folyik. Nagyon jól mutatja ezt a Kuciak-ügy, ahol Kočnernek a „Threemájában” hány közjogi méltóságot sikerült behálóznia. Ezért is ez nem csak egy magyar ügy, hanem egy olyan ügy, ami magyar gyökerekkel indult és a teljes igazságszolgáltatási rendszer problémáira hívja fel a figyelmet az országban. Az elnök közbelépését egy olyan ügyben szeretnék kérni, ami sújtja egyben a magyarságot és az ország összes polgárát is. - Van-e olyan szlovák politikai vagy civil erő/tömörülés/párt/bármi, vagy ismert szlovák személyiség, netalán politikus, aki tiltakozik ezügyben, aki sürgeti a Beneš-dekrétumok eltörlését illetve a konkrét erdőkisajátitási ügynek a jogszerű megoldását? - Szlovák oldalon ez az ügy sajnos nem rezonál annyira, mint szeretnénk. Az országon belül most számos etikai kérdés körül forog a vita (pl. abortuszok szigorítása, vasárnapi boltzár). Célunk egy hosszú idő óta húzódó bonyodalom megoldása a köztársasági elnök közbenjárásával. A megfelelő intézkedéseket pedig nem tőle várjuk el, csupán egy össztársadalmi diskurzust szeretnénk kezdeményezni, ahol mind a két oldal megismerné a másik érveit. Nem engedhetjük meg, hogy a Beneš-dektrétumok az Aranybulla sorsára jussanak és a jövőben további bírósági ügyeket keltsenek nemzetiségi alapokon.
