Manfred Weber úgy gondolja, hogy csaknem egy éve azért nem lehetett ő a Bizottság elnöke, mert a német szociáldemokraták nem álltak mellé, ám a lap szerint támogatottsága a Néppárton belül sem volt egyértelmű. Azon kívül Orbán Viktor személyében gátlástalan ellenfele akadt. A bajor politikus megszavazta, hogy jogállami eljárás induljon Magyarország ellen, a Fidesz tagságának felfüggesztését szorgalmazta a kereszténydemokrata pártcsaládban és a tévé nyilvánossága előtt fő műsoridőben jelentette be, hogy nem szeretne Jean-Claude Juncker utódja lenni, ha ez a magyar tagpárt szavazatain múlik. Ugyanakkor más pártcsaládokból a bírálók mind a mai napig a szemére vetik, hogy igazából Orbán kizárását kellett volna elérnie.
De Weber még mindig határozottabban bírálta a magyar jogállam leépítését, mint Angela Merkel vagy saját pártja, a CSU elnöke. Ám ezt nem köszönték meg neki. Orbán pedig egyszerűen hidegre tette az állam- és kormányfők tanácsában. A magyar politikus változatlanul ássa alá az egységet a Néppártban és az EU-ban is.
A néppárti frakcióvezető tart attól, hogy a járvány elültével sok lesz a vesztes és akkor megint felbukkannak a populisták, akik persze nem játszottak érdemi szerepet a vírus elleni küzdelemben, de majd megint jönnek, hogy ők megmondták előre: bajok lesznek.
A Néppárt által kijelölt tényfeltáró bizottság német tagja azt sürgeti, hogy Orbán Viktor oszlassa el a kétségeket, mármint hogy már nem tartja magát a pártcsalád elveihez. Pöttering ugyanakkor azt mondja, amit nagyon sokan az EPP-ből, hogy ti. nem szabad megszakítani a dialógust a magyar kormánnyal, mert onnantól kezdve nem lehet befolyásolni annak politikáját. Ezzel szemben egy luxemburgi kereszténydemokrata képviselő úgy ítéli meg, hogy Orbán annyi bűnt követett el, és olyanokat, amit már nem lehet neki megbocsátani. Hansen arra is hivatkozott, hogy a miniszterelnök személye csak akadály, amikor más frakciókkal kell együttműködni. Hiszen a magyar politika a megosztáson alapszik.
Csak éppen a kérdés erősen felkavarja az EPP-t, és Tusk, a szövetség vezetője nyíltan be is vallotta, hogy a kizárást követelő vélemények kisebbségben vannak. Ám a Néppárt aligha ússza meg egyhamar a dolgot. A vírus miatt megszavazott különleges jogkör csak tovább élezte a viszonyt. (Viszont hogy Orbán pár napon belül lemond a rendeleti kormányzás jogáról, az azt támasztja alá, hogy túlzás volt, amikor egyesek diktatúrát kiáltottak.) A demokrácia szempontjából azonban változatlanul gond, hogy Orbán és szűk köre ilyen szinten tartja kézben az ellenőrzést Magyarországon.
Az újság úgy látja a Fidesz ismételt hatalomra jutásának 10. évfordulóján, hogy a miniszterelnök egyfolytában alakítja át a hazai viszonyokat, és egyre inkább elszigetelődik Európában, mégsem jutnak töréspontig a dolgok, mert arra gondosan ügyel, hogy a németekkel ne húzzon ujjat. És Berlinben szájra tett ujjal el is ismerik, hogy kár volna veszélybe sodorni az igencsak jövedelmező gazdasági együttműködést.
A Néppárt most azzal kísérletezik, hogy kijelölje a mozgásteret Orbán számára. A politikus éppen a napokban bizonyította, hogy tisztában van a korlátokkal, amikor belement az Európai Bíróság ítéletébe.
Orbán meg van győződve arról, hogy baj esetén nem várhat segítséget az uniótól, de retorikája ellenére mégsem EU-ellenes, mert tisztában van azzal, mekkora előnyökkel jár a tagság. Ideértve a Mészáros által elnyert brüsszeli támogatásokat. Ugyanakkor Ablonczy Bálint, a Válasz online portál főszerkesztője szerint tragikus következményekkel járhat az ország szempontjából, ha az még jobban magára marad az EU-ban.
Orbán Viktor bejelentette, hogy tovább nehezíti a menedékeljárást. Ezt pénteken, vagyis a leszámolás napján közölte. Ilyenkor szokta elmesélni a közrádióban, hogy mi minden ment félre a világban, illetve mi az, amit viszont ő maga megint csak jó csinált – az ország javára. Ezúttal azért veregette meg a saját vállát, mert sikeres volt a védekezési stratégia a Covid-19-cel szemben, viszont ismét kipellengérezte az EU-t. Dühe jelenleg az Európai Bíróság ellen összpontosul, mert az elítélte a tranzitövezetben tapasztalható állapotokat.
Előzőleg Gulyás Gergely még arról beszélt, hogy tiszteletben tartják a luxemburgi döntést, de Orbánra nagyon jellemző ez a kettős játék. Egyrészt nekimegy az uniós partnereknek, majd egy lépést tesz hátra, de a végén azért bevisz egy-két horgot. Hogy mi a tényleges álláspontja, azt nehéz kivenni. Így a mostani visszavonulást is olyan intézkedéssel köti össze, ami alighanem még kilátástalanabbá teszi, hogy bárki menedéket kérjen Magyarországon. Mármint, hogy a beadványokat csak a magyar külképviseleteken lehet előterjeszteni.
Ily módon abszurdumig vitte az EUB határozatát, amelynek célja igazából az volt, hogy nyitva maradjon a menedékeljárás lehetősége. Úgyhogy alaptalannak látszik a Helsinki Bizottság öröme a tranzitövezetek bezárása láttán. Orbán ugyanakkor most sem hagyta ki Sorost: az állította a Kossuth Rádióban, hogy a brüsszeli bürokraták is az ő zsebében vannak.
A lap arról ír: Magyarország szabadon engedte azokat a migránsokat, köztük szép számmal gyerekeket, akiket nem egyszer évek óta a tranzitzónákban tartott fogva. A mintegy 300 ember idáig konténerekben lakott és több esetben még az élelmet is megvonták tőlük. De az Európai Bíróság jogellenesnek minősítette az őrizetüket. Ezek után jött a meglepetésszerű húzás, hogy a magyar kormány felszámolja ezeket a táborokat. Az érintetteket három hagyományos befogadó államokra vitték, ahonnan kimehetnek.
A tranzitövezetek a nacionalista magyar miniszterelnök ultrakonzervatív migrációs politikáját jelképezték. Ott kellett várakozniuk mindazoknak, akik beadhatták a kérelmet, csak éppen teljesen hiába. Szinte az összes esetben elutasító határozat született, anélkül hogy a hatóságok egyáltalán belenéztek volna a papírokba. Az EUB múlt heti határozata kapcsán több hivatalos megnyilvánulás folytán félő volt, hogy magyar fél megkérdőjelezi az európai jog elsőbbségét. De azzal, hogy Röszkéről és Tompáról máshová vitték a menedékkérőket, Orbán újfent bizonyította, hogy Európa-ellenes provokációk ide vagy oda, nem kívánja bevetni a végső fegyvert és kétségbe vonni a luxemburgi testület határozatát. Nem úgy, mint a lengyel PiS.
Arra viszont nagyon is számítani lehet, hogy Magyarország folytatja hajlíthatatlan migrációs politikáját. A 300 menekült egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy befogadják. Sokkal inkább valószínű, hogy amilyen gyorsan csak lehet, olajra lépnek Nyugat felé. Ugyanakkor a Helsinki Bizottság szerint ellenkezik a Genfi Konvencióval és az európai joggal, hogy a jövőben a kérelmeket csak a magyar követségeken és konzulátusokon lehet benyújtani. De alighanem évek kellenek, ameddig ez jogi úton bizonyossá válik.
Ritka engedmény Orbán Viktor részéről, hogy az Európai Bíróság elmarasztaló ítélete nyomán engedélyt adott, így a mintegy 300 fogvatartott menedékkérőt a két tranzit övezetből befogadó központokba helyezték át. A migráció, illetve más jogi kérdések kapcsán a politikus jó ideje csörtézik Brüsszellel. A kormány most is azt hangoztatta, hogy a luxemburgi döntés kockázatos és ártalmas Európa biztonsága szempontjából. A bevándorlás elutasítása hatékony jelszó, amikor az illiberális demokrácia kiépítéséről van szó. A keresztes hadjáratot a 2015-ös válság idején hirdette meg. Azt állította, hogy az EU válasza a Soros által szított összeesküvés része volt, és az uniós elit kapható arra, hogy muzulmánokkal váltsa fel a fehér, keresztény lakosságot.
A cikkben kiemelik: a tranzitzónákban tavaly a kérelmek 91,5 százalékát elutasították, amire sehol másutt nincs példa Európában. Lederer András a Helsinki Bizottságtól ugyanakkor attól tart, hogy a magyar hatóságok a jövőben is megtalálják a módját, miként tagadják meg a rászorulóktól a védelem jogát. Az UNHCR üdvözölte, hogy végre emberi körülmények közé kerülhettek a déli határon fogvatartott emberek, ám sürgette, hogy az újonnan érkezők az ország nemzetközi kötelezettségvállalásának megfelelően nyújthassák be kérelmüket.
Kilenc hónap után végre szabadon járhat-kelhet az a jemeni építészmérnök hallgató, akit jó néhány társával költöztettek át a vámosszabadi befogadó államosra. Utóbbit nemrégiben svájci és uniós pénzből újították fel. A többiek is mind kimentek a napra, a gyerekek fociztak. Csak fegyvertelen biztonsági őrök vigyáznak a rendre. A jemeni fiatal azt mondja, jó, hogy ismét szabadnak érzi magát: elmehet futni, sétálhat az utcákon. Ez nem olyan, mint Röszke vagy Tompa, amely inkább börtönnel ért fel és minden mocskos volt a konténerekben A Győr melletti létesítményben nincsenek géppisztolyos katonák, kutyák, szögesdrótok. Viszont lehet internetezni, kimehetnek egy pár órára a településre, de minden 24 órában azért jelentkezniük kell.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az uniós jog súlyos megsértését jelenteni, ha a magyar kormány komolyan gondolja, hogy a jövőben csak a külföldön működő magyar konzulátusokon lehet menedékkérelmet beadni.
Az elemzés úgy ítéli meg, hogy a kép nem teljesen egyértelmű, de azért kirajzolódik, hogy az erős emberek súlyos hibákat követtek el a világban a válságkezelés során, ám ez egyáltalán nem véletlen. Persze ha azt nézzük, hogy a halálos áldozatok száma alapján az USA és Nagy-Britannia vezeti a statisztikákat és Oroszország és Brazília szorosan a nyomukban halad, akkor könnyű egyértelmű bizonyítványt kiállítani a populizmusról. Csakhogy nem szabad a túlzott leegyszerűsítés bűnébe esni, hiszen más demagógok, illetve illiberális demokráciák, mint Magyarország, Lengyelország, Izrael vagy éppen Törökország viszonylag jobban teljesítettek, mint azok az országok, amelyekkel egy cipőben járnak.
Ebből a szempontból nem állnak jól a svédek, a franciák, a spanyolok és az olaszok sem. Ám mégsem lehet egy lapon említeni Johnsont és Putyint, mert utóbbi autokrata, Nagy-Britannia viszont demokrácia. De ugyanilyen tévedés volna, ha átsiklanánk a demagóg vezetők melléfogásain. A populizmus általános jellemzője, hogy ellenséges a szaktudással szemben. Már az elfogulatlanság gondolata is büdös számukra. Az ő szemükben a hozzáértés nem más, mint az üzleti érdeknek, az elit sznobériájának, vagy a vallásellenes elfogultságnak a szinonímája – megszépített formában.
Persze ha abból indulsz ki, hogy mindenki hazudik, akkor könnyen eljuthatsz oda, hogy beveszed a legnagyobb képtelenséget is. Az biztos, hogy ha az amerikai elnök és a brit kormányfő bízott volna saját rendszerében, akkor sokkal korábban elrendeli a szociális távolságtartást. Mellesleg azok az államok álltak leginkább helyt a vírus elleni küzdelemben, ahol a lakosság hisz a kormánynak. És ez még akkor is igaz, ha az ausztrál vezetés erős populista beütést mutat, ám a válság során kifejezetten antidemagóg módszert alkalmazott.
Azon kívül ha jobban szemügyre vesszük a dolgokat, nem is annyira egyértelmű, hogy vannak olyan illiberális hatalmak, amelyek állták a megpróbáltatásokat. Egyelőre azonban nem lehet tudni, miért kerülte el a fertőzés nagy hulláma Közép- és Kelet-Európát. Viszont ott van Irán, ahol bizonyosan több áldozatot követelt a betegség, mint amennyi a hivatalos adatokban szerepel.
Tekintélyelvű vezetők arra használják fel az egészségügyi vészhelyzetet, hogy szétverjék a szólásszabadságot. Ily módon igyekeznek elterelni a figyelmet a letartóztatásokról, bebörtönzésekről, arról, hogy ellenzéki újságírók tűnnek el. Persze Kadirov csecsen vezér ebből szempontból sokkal rosszabb, mint Orbán, Erdogan, vagy az indiai elnök. Az elnyomás kevés országban számít új jelenségnek, csak fokozódik – új köntösben.
A kormányok szerte a világban azt állítják, hogy az újságírók gátolják a hősies helytállást a koronavírussal szemben, de sokszor igazából azt próbálják ily módon leplezni, hogy az intézkedések komoly hiányosságokat mutatnak. Az ilyen elitek mindenütt félnek, hogy a ragály rávilágít hozzá nem értésükre és a korrupcióra. Tovább gyengíti hatalmukat és gazdasági forrásaikat. Az Amnesty International jelentése felsorolja, hogy hány helyen korlátozták a sajtószabadságot az álhírek elleni harc örvén, köztük Magyarországon. Orbán utasítására öt évig terjedő börtön fenyegeti a sajtó munkatársait, ha rémhírek terjesztésével vádolják meg őket.
Az ilyen hatalmak igen érzékenyen reagálnak azokra a vádakra, hogy hazudnak a betegek vagy a halottak tényleges számáról. Ezek a kormányok most csak még autokratábbak és elnyomóbbak lesznek. Azt hiszik, hogy megússzák, mert a megrémült emberek segítséget várnak tőlük és nem néznek szembe azzal, hogy vezetőik kétbalkezesek, és csak az érdekli őket, hogy hatalmon maradjanak és a saját érdekeiket szolgálják. De nem is baj, hogy Budapesttől Delhiig, Groznijtól Ankaráig ilyen elszántsággal üldözik akár a legnévtelenebb bloggert vagy a legkisebb újságot, mert ez azt igazolja, hogy az ilyen rezsimek gyengék és rettegnek. A nagy katasztrófák reflektorfénybe állítják az inkomptenciájukat, hatalmi mohóságukat, vagyis hogy igazából milyenek. Nem véletlen ezek után, hogy a veszélyes ellenségnek tekintik a független újságírókat és ahol csak lehet, elhallgattatják őket – írja a lap.
Soros György szerint széteshet az unió a vírusválság miatt, ha az EU nem siet öröklejáratú kötvényekkel az olyan gyenge tagállamok segítségére, mint Olaszország. Annál is inkább, mert úgy véli, hogy Európában sokkal tovább hatnak majd a járvány gazdasági következményei, mint ahogy azt a legtöbben hiszik. A befektető írásban válaszolt az előre megkapott kérdésekre és azt hangsúlyozta, hogy az egész integráció rámehet, ha nem bocsát ki ilyen értékpapírokat, mert különben súlyos költségvetési feszültségek fenyegetnek minden tagállamban. Arról is beszélt, hogy a földrész nem lehet meg az olaszok nélkül, ám azokat nagyon súlyosan érinti az állami segítségnyújtás korlátozásának enyhítése. Róma már eddig is a kontinens beteg emberének számított és helyzetét csak súlyosbította a Covid-19.
