járvány;koronavírus;szociális otthonok;

- Gócponttá tett zalai otthonok

Azt sem engedték ki az állami intézményből, akinek három tesztje negatív volt. A negyedik már pozitív lett. A hozzátartozók áldatlan állapotokról beszélnek. A fenntartó tagad.

– Mi akarnak!? Itt nem fotózhatnak! Tilos, értik! Fotózzák az erdőt vagy a virágokat, különben rendőrt hívok!

Meglepően harciasan lépett fel a zalaegerszeg-pózvai speciális otthon biztonsági őre. Pedig csak fotót készítettünk az utca felől a súlyos, halmozott fogyatékossággal élőket gondozó Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény Napraforgó Otthonáról. Indulatát talán az indokolta: a járvány kirobbanása óta reflektorfénybe kerültek a zalai szociális otthonok, amelyeket egyre élesebben bírálnak a gondozottak hozzátartozói.

Zala megyében kiugróak a koronavírus adatok, a főváros, valamint Pest és Fejér után itt a legmagasabb a fertőzöttek száma. A szomszédos Vasénál 12-szer, Somogyénál 8-szor több a fertőzöttek száma. Arról már hetek óta lehetett hallani, hogy a zalai szociális otthonok „átfertőzöttsége” áll a kiugró adatok hátterében, aztán bizonyosság is vált ez. Az operatív törzs tájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos ismerte el, hogy a fertőzések nagyjából fele a szociális otthonokban történt, nagyobb részük pedig az állami Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) zalai intézményeihez köthető.

A Népszavának nyilatkozó érintettek szerint különösen rossz a helyzet a kiskorú és felnőtt fogyatékkal élőket gondozó pózvai Napraforgó otthonban. Forrásaink szerint az intézményben annak ellenére is folyamatosan nő a fertőzöttek száma, hogy az SZGYF február elejétől lezárta az intézményt, vagyis a hozzátartozók azóta nem is láthatták beteg rokonaikat.

– Ráadásul április közepe óta már a szabadba sem engedik ki a gondozottakat. Azokat sem, akiknek negatívak lettek a tesztjeik – mondta az egyik sérült fiú szülője.

A hozzátartozók arra panaszkodnak, hogy alig tudnak kapcsolatba lépni a gondozottakkal, az intézményben rendszeresen nem veszik fel a telefont, nem kapnak semmilyen tájékoztatást. Akadt család, mely a vírus idejére hazavitte volna rokonát, ám hiába volt három tesztje is negatív a gyereküknek, nem engedték el az intézményvezetői ígéret ellenére sem – a negyedik tesztje aztán már pozitív lett beteg fiúknak.

– Nem csoda, hogy egyre több a fertőzött – mondta az intézmény belső viszonyaira rálátó forrásunk. – Rendszeresen összezárják ugyanis a gondozottakat: a tesztelések előtti éjszakát a szobájuk helyett egy nagy közös helyiségben töltik. Köztük például autistákat, akiknek külön traumát okoz, hogy kiszakítják őket a megszokott környezetükből.

Az egyik szülő állította, gyermeke arra panaszkodott, hogy a sok teszteléstől többeknek már vérzik az orra, a folyamatos bezártság miatt pedig rendkívül feszültek a gondozottak. Elkülönítik azokat, akiknek a tesztje pozitív lett, rájuk pedig a gondozók sokkal kevesebb figyelmet fordítanak, így vannak, akik még ruhát sem váltanak napokig. Másvalaki szerint annyit panaszkodtak a gondozottak a hozzátartozóiknak, hogy az intézményben korlátozzák az internethasználatot, minél kevesebb információ szivárogjon ki.

Az otthonban uralkodó állapotokról megkérdeztük a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot is.

A Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény 419 gondozottjából 79-en fertőződtek meg – válaszolta lapunknak az SZGYF, ám arra nem tért ki, mi a helyzet a Napraforgó otthonban, pedig kifejezetten erre kérdeztünk rá. Azt viszont közölték, hogy 37 embert az intézmény Covid-részlegén, hatot a megyei kórház fertőző osztályán, 36-ot a pszichiátriai rehabilitációs részlegen kezelnek. Az otthon 156 dolgozója közül 19-en fertőződtek meg.

Az SZGYF cáfolta, hogy a gondozottakat összezárták volna közös helyiségekbe, szerintük erre csak kétszer akadt példa, amikor fertőtlenítés miatt kellett elhagyniuk szobáikat az ellátottaknak, ám a „mentális vagy autista spektrumzavarral élők esetében fokozott odafigyeléssel és empátiával történt meg a kiköltöztetés”. A fertőzés terjedésének megakadályozására izolációs részleget alakítottak ki, a fertőzött ellátottakat és a kórházból visszaérkezőket elkülönítik. Kiemelt figyelmet fordítanak a személyes higiénére, a védőfelszereléseket, egyszer használatos evőeszközöket, tányérokat használnak, többször történt az egész intézményt érintő fertőtlenítés.

Március 8. óta kijárási és látogatási tilalom van érvényben – erősítette meg a hozzátartozói panaszokat az SZGYF. Mint írták, az ellátottakat csak akkor lehet hazaengedni, ha hozzátartozójuk vállalja, hogy a járványügyi veszélyhelyzet feloldásáig nem viszi vissza a gondozottat.

„Megszűnik a mindennapok korábbi biztonsága”A pózvai otthonban uralkodó állapotok, a gondozottak kezelése miatt az egyik szülő az Autisták Országos Szövetségéhez fordult. Megkerestük az AOSZ-t, melynek vezetője, Kővári Edit a Népszavának elmondta, egy autista számára már a karantén is borzalmas helyzetet jelent, hiszen megszűnik a mindennapok korábbi biztonsága, a megszokott életritmus, rengeteg új impulzus éri. – A rugalmatlanság az egyik vezető tünet az autizmusban, vagyis egy ilyen változásra felkészülni komoly feladat egy intézmény számára – magyarázta. – És még akkor sem biztos, hogy sikeres, ha minden protokollt alkalmaznak. Az autista nem érti meg, miért van szükség új intézkedésekre, a megváltozott körülmények hatására a betegekben nő a feszültségérzet, s ekkor vagy magába fordul vagy agresszívvá válik. Az AOSZ a kidolgozta ajánlásait a koronavírus-járvány idejére, s ezt elküldte az SZGYF-nek is. Ebben többek között szerepel, hogy a stressz csökkentése, a nyugodt, érzelmileg biztonságos fizikai és társas környezet megteremtése most mindennél fontosabb. Kerülni kell a hosszas magyarázatokat, nyugodtan kell kommunikálni a betegekkel, akiknek személyre szabottan kell elfoglaltságot találni, lehetőleg minél több mozgással. Az ajánlás külön kiemeli a hozzátartozók folyamatos tájékoztatását, a gondozott és rokonaik közötti gyakori telefonos vagy videós kapcsolat biztosítását.

Kollektív szerződéssel és Budapest életpálya modellel nyílik a kiskapu több mint 800 önkormányzati munkavállaló számára.