Ezt kérdezte a minisztériumoknak és tárca nélküli minisztereknek elküldött sablonlevelében Tóth Bertalan.
"Szórakoztató, igaz történetek"
Az MSZP elnöke arra emlékeztetett, hogy május 4-én, a Parlamentben Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter szórakoztató, bár igaz történeteknek titulálta, amikor egy 41 éves, koronavírus-fertőzött kórházi dolgozó halálára és egy 32 éves, két gyerekes anya elvesztésére kérdezték. A középkorú férfiről azt állította a kormányzati kommunikáció, hogy más alapbetegsége is volt – erről épp csak az áldozat felesége nem tudott. Az agyhártya-gyulladásába belehaló fiatal anya pedig állítólag azért hunyt el, mert a járvány miatt átszervezett egészségügyi alapellátásban nem jutott időben életmentő kezeléshez.
Tóth szerint jogos a Kásler iránt érzett társadalmi megvetés
„Kásler Miklós tehát nem elmondottak valós mivoltát kérdőjelezte meg, hanem azok említését jellemezte így” - írta Tóth Bertalan, aki elfogadhatatlannak érzi a emberi erőforrás miniszter szavait.
„Az azonban súlyosabbá teszi a miniszter magatartását, hogy ő a magyar egészségügyi rendszer irányításáért felelős kormánytag, így személyes felelőssége van a rendszer hibáiért, az egészségügy alulfinanszírozottságáért, az alacsony egészségügyi fizetésekért, az egészségügyi alapellátás ideiglenes leállításáért, az elhalasztott orvosi beavatkozásokért, és mindezek következményeiért” - vélekedett a szocialista politikus.
Tizenegy címzett, egy válaszlevél
A levelet Tóth Bertalan az EMMI kivételével kilenc minisztériumnak és két tárca nélküli miniszternek küldte el. Bár mindegyik címzettnek van sajtóosztálya vagy titkársága és máskor képesek önálló nyilatkozatra is, most Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszolt helyettük - Rogán Antal szócsöveként.
„Sajnálattal vesszük tudomásul, hogy a baloldali pártok a járvány idején azt tekintik legfontosabb feladatuknak, hogy lejárató kampányt folytassanak a kormányzati döntéshozók és szakemberek ellen. Kásler Miklós több évtizedes pályafutása alatt folyamatosan bizonyította, hogy elkötelezett az emberélet védelme mellett. Az elmúlt hetek pedig azt bizonyítják, hogy a magyar egészségügyi rendszer a miniszter szakmai irányítása mellett eredményesen vette fel a harcot a vírus ellen. A járványt sikerült megfékezni, az egymillió főre vetített halálozásokat tekintve hazánk a jól védekező országok csoportjához tartozik” - írta Dömötör, aki azt is az ellenzék szemére hányta, hogy a válság idején sem fogtak össze a kormánnyal (értsd, nem szavazták meg a kormány rendkívüli, határozatlan idejű felhatalmazását biztosító koronavírus-törvényt.)
Fedezett visszavonulás
A mostani hangzatos kiállás az orbáni szellemiségről tanúskodik, hogy a támadott szövetséges mellett nyilvánosan minden körülmények között ki kell állni.
Eközben azonban fokozatosan megkezdődött (a jelek szerint titokban kormányzati szinten is vállalhatatlannak érzett) Kásler Miklós hátraléptetése: mint a Népszava elsőként beszámolt róla, megszaporodott az egészségügyi szakemberek látogatása a belügyminiszternél az elmúlt hetekben - Pintér Sándor ugyanis felhatalmazást kapott a miniszterelnöktől az ágazat átvilágítására, az állapotok felmérésére.
Kásler Miklós megítélésén az sem javíthat sokat, hogy szerdán a kórházigazgatók és orvosok felelősségét emlegette, amiért teljesítették a 32 ezer kórházi ágy kiürítésének feladatát – bár a feladattal éppen Kásler bízta meg őket.
Az EMMI vezetője egy április 7-i rendeletben hirdette ki, hogy a teljes kórházi ágykapacitás minimum 60 százalékát egy héten belül szabaddá kell tenni; majd azon melegében ki is rúgtak az utasítást nem vagy nem egészében követő kórházigazgatót. A humánminiszter szerint azonban az már az intézményi vezetők és orvosok szakmai felelőssége volt, hogy kiket küldenek haza a kórházi ágyakból.
