A statisztika célja egy valósághű, tárgyilagos kép megrajzolása a társadalom és a gazdaság állapotáról, ami alapján ki-ki eldöntheti, megfelelő lépéseket tesz-e az aktuális hatalom vagy sem. Nem túlzás kijelenteni, hogy ez a közbizalom végképp szétporladt a járvány megjelenése óta eltelt hetekben. Nem mintha az utóbbi tíz évben nem vettük volna észre, hogy Orbán kormányai igyekeznek átverni az uniót, meg a saját szavazóikat, de statisztikailag a mélypontra most sikerült leküzdeniük magukat.
Eddig is tudtuk, hogy a KSH - ígérete ellenére - azért nem számítja be az átlagbérbe az öt embernél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások béradatait, mert akkor a nettó átlagbér az idei év első két hónapjában mindjárt nem 250 ezer forint lenne, hanem csak 166 800. Az már neccesebb, hogy a szegénységi mutatók mérésekor a többi országban arra kell felelni, hogy a család tud-e kétnaponta húst enni, nálunk meg hogy hetente egyszer kerül-e a tányérba húsétel. Az azonban már több mint veszélyes, hogy most, amikor a statisztikák alapján azonnal lépnie kellett volna a hatalomnak, hogy mentse a gazdaságot és benne a munkavállalókat, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hetekre eltüntetett munkanélküliséghez kapcsolódó adatokat a vadonatúj honlapjáról: nem tudjuk, ténylegesen hányan regisztráltak munkanélküliként, és hányan várnak, hogy időpontot kapjanak a regisztrációra. A munkaadók és munkavállalók szervezeteinek vezetői két hétig kaptak heti friss adatokat, aztán elzárták előlük is. Ha nincs adat, nincs számonkérés.
De a társadalmi bizalom elvesztésének mégiscsak a legpontosabb mutatója, hogy két akadémiai kutató közgazdász azt vizsgálta meg, hányan kerestek rá az interneten a munkanélküli és a segély, állásidő, járadék vagy regisztráció szavakra március vége óta. Ezek alapján úgy becsülik, hogy a regisztrált munkanélküliek száma idén áprilisában meghaladhatta a 400 ezret, ami nagyjából 120 ezres növekedést jelent februárhoz képest. Majd egyszer megtudjuk azt is, mit mér a hivatalos statisztika, bár mindegy is. Elkéstek.