Nyílik a világ, most - az első lehetséges napon - egy kávézó teraszán ülünk, hamarosan megszűnhet a különleges jogrend. Nem volt elsietett az idei Sziget, Volt és Balaton Sound lefújása?
Ezek között nem látok ilyen összefüggést. A magyar kormány április végén úgy döntött, hogy augusztus 15-ig 500 fősnél nagyobb rendezvény nem tartható meg. Határozottan üdvözöltük, hogy - a többi európai államhoz hasonlóan - konkrét határidő kijelölésével véget vetettek a bizonytalanságnak. Halkan jegyzem meg, hogy erről azért egy leírt rendelet sem ártott volna. Mivel mindhárom nagy fesztiválunkat eme időpont előtt terveztük megtartani, nem volt mit tennünk, értesítettük a közönségünket és a fellépőket az idei rendezvények elmaradásáról. Más kérdés, milyen súlyosan letaglózott bennünket, hogy a Sziget közel 30 éves történelmében idén először nem érik be munkánk gyümölcse és nem valósul meg az, amiért az év többi napján dolgozunk. Ráadásul rájöttünk, hogy egy fesztivál lemondása furamód legalább annyi erőfeszítéssel jár, mint a megszervezése.
De mi lesz, ha addigra mégis engedélyezik az 500 fősnél nagyobb összejöveteleket?
A magyar kormány feladata a koronavírus terjedését hatékonyan fékező kereteket meghatározni. Nem értek az egészségügyhöz, de gyógyszer vagy más, megnyugtató megoldás híján magam sem tartanám szerencsésnek több tízezer embert egy helyen összezsúfolni. A Szigeten teljesítő 400 fős egészségügyi csapatra sem helyezhetünk ekkora súlyt. Az Európa legnagyobb fesztiváljai közé tartozó Sziget - de hazai léptékben ide sorolhatom a Voltot és Balaton Soundot is - nem szervezhető meg néhány nap alatt. Ez a kő idén elsüllyedt, nem lehet kiemelni.
Nem kötözködésképp, de ha nem lesz ellenszer, akkor 2021-ben sem lesznek Sziget-fesztiválok?
Félreértett. Nagyon határozott a bizalmunk abban, hogy jövőre már engedélyezik a fesztiválok megrendezését. El is kezdtük a szervezést. Hisz már csak dacból is, jövőre szeretnénk meggyőző, irányadó, az eddigieknél is vonzóbb fesztiválokkal bosszút állni az idei Covidért.
Akadnak események - például az EFOTT - , amit gazdáik elcsúsztattak augusztus végére. Mások próbálkoznak online koncertekkel, őszi pótműsorokkal, az olyan, eleve nyárzáró fesztiválok pedig, mint mondjuk a Strand vagy a B my Lake, most nagyot kaszálhatnak. Nem tart a Sziget attól, hogy a döntése keltette űrbe versenytársak nyomulnak be?
Nem. Mindenkinek szorítunk, hisz a szakmát a megtartott esemény juttatja levegőhöz. E két utóbbi rendezvényre már csak a tulajdonosi átfedés okán is rokonként tekintünk. De azért ezek léptéke, közönsége, kínálata, szervezési igénye jóval szerényebb a Sziget fesztiváljainál. Most az is óvatos duhaj, aki a nyár végén tartana eseményt. Még a lefixált külföldi fellépők megjelenése is kérdés. Mi is latolgattuk, eltoljuk-e szeptemberre az - eredetileg épp e napokra tervezett - Gourmet nevű vendéglátóipari seregszemlénket. De be kellett látnunk, hogy a szakma akkor még biztos nem lesz kész a felszabadult ünneplésre. Lelkileg és anyagilag is fájdalmas döntésünket nagyon alapos vizsgálatok előzték meg, de ez így tiszta. Idén egy fesztivált sem tartunk meg.
Ki hogy kapja vissza jegye árát?
A három nagyfesztiválunkra mintegy 70 ezer ember váltott valamilyen elővételes belépőt, összesen több milliárd forint értékben. Számukra egy végtelenül rugalmas voucher-rendszert dolgoztunk ki. Az idei fesztiválokra elköltött pénzéből egy számla nyílik, amit jövőre bármely rendezvényünkön bármire - jegyre, szállásra vagy épp fogyasztásra - elköltheti. Az évtizedek során kiharcolt egyediségünkre alapozva reméljük, a többség bizalmat szavaz a jövő évi kínálatunknak. Sőt, az összeg 2021 végéig még a 2022-es elővételes jegyekre is elkölthető. Igény esetén a vételár természetesen akár készpénzben is visszajár. Az ilyen kérések teljesítése az európai szokásnál hamarabb, az elmaradó fesztivál utáni 30. naptól indul. A kormánynál a jelek szerint sajnos nem talált meghallgatásra két szakmai szervezetünk, a Magyar Fesztiválszövetség és a Music Hungary Szövetség vouchertörvény-javaslata. A kialakult helyzetet a holland, a belga vagy épp a német törvényhozók úgy segítik, hogy az elmaradó esemény jegyárából készpénzt csak azután kap vissza az igénylő, ha jövőre a szervező kínálatából tényleg semmihez nem fűlik a foga. Idei pénzügyi egyensúlyunkat jelentősen befolyásolja közönségünk ebbéli döntése. Már csak ezért is megsokszorozott erőkkel igyekszünk rászolgálni a vouchert választók bizalmára. Ellenkező esetben milliárdos pénzügyi rés keletkezik a költségvetésünkben, aminek betömésére akár hitelfelvételre is kényszerülhetünk.
Ez nem fenyeget gyengébb programmal, megugró jegyárakkal?
Nem. A milliárdon felül kifizetett előlegek a szóban kihirdetett kormánytilalom nyomán folyamatosan érkeznek vissza. A tárgyalások korrektek. Többükkel jövő évi fellépésben állapodtunk meg, amikor az előleg esetenként marad náluk. A mostani válság piaci hatása éppenséggel növelheti az előadói kínálatot és szűkítheti a keresletet, ami bővítheti mozgásterünket és visszafoghatja a húzónevek gázsijának elmúlt években tapasztalt kilövését. Közönségünk visszacsábítása érdekében jegyáremelésben sem gondolkodunk. Ugyanakkor ehhez most jelentene hathatós segítséget a jegy jelenleg 18 százalékos áfájának 5 százalékra mérséklése. Ez növelné a rendezvények versenyképességét az ezt már meglépő nyugati eseményekkel szemben.
Hitelt az OTP-től vennének fel?
Persze, ők a számlavezetőink és a Sziget történetében már volt hasonló, gyümölcsöző kapcsolatunk. Most is kérdeztük őket, látnak-e érdemi segítséget nyújtó, mondjuk államilag garantált vagy más kedvező hitellehetőséget és azt kell mondjuk, jelenleg nincs a mi élethelyzetünkön segítő termék. Tönkre biztos nem megyünk, hisz az amerikai Providence Equity Partners személyében három éve mögöttünk áll egy olyan tőkeerős, immár 33 nagy fesztivált magáénak tudó nagytulajdonost, amely határozottan eltökélt az idei év "elfelejtése" után 2021-ben kimagasló színvonalú fesztiválokkal visszacsábítani a közönséget. A nehézségek áthidalására akár a - kissé mérsékeltebb tavalyi nyereségünk után járó - osztalékukról is hajlandók lemondani, vagy azt visszaforgatni. Eladást sem terveznek. Hiába, az angolszász üzleti kultúra a bajban ismerszik meg. Talán nem sértem meg a Providence és Gerendai Karcsiék adásvételi szerződését, ha feltételezem, hogy az abban 2020-ra kitűzött célok - így Karcsiék kisebbségi részének kivásárlási lehetősége vagy a vezetőség esetleges cseréje - a mostani vis maior-helyzetben áttolható 2021-re. Ugyanakkor az állami segítség - így a voucher-törvény - hiánya bizonyosan számos piaci szereplőt padlóra küld. Ez mindenkinek káros, szétzavarhatja a szakmát. Ha elmennek külföldre, honnan szedem össze a megfelelő színvonalú hangmérnököket, színpadtechnikusokat, rendészeket, ad absurdum fellépőket?
Milyen segítséget várnának az államtól? Napról napra hallani járulékcsökkentésről, pályázatokról, befektetési lehetőségekről. Csak úgy repkednek a százmilliárdok.
Megértem, hogy most nem a szórakoztató ipar áll a gazdasági mentőcsomagok középpontjában. De azért "békeidőkben" a turizmus hozta a GDP 12 százalékát, ennek tizedét pedig a 37 ezer ember megélhetését biztosító fesztiválipar. A Sziget az ország egyik legismertebb brandjévé vált, egymagában évi 150 ezer külföldit idecsábítva. Ezek után azt reméljük, hogy most, amikor baj van, segítő gondolataink meghallgatásra találnak. Az adó- és járulékkedvezmények, foglalkoztatási ösztönzők ránk nem hatnak, mert egy nem létező fesztiválon nem dolgozik senki. A Sziget Zrt. is kénytelen állandó munkavállalói felétől, csoportosan megválni, a maradók fizetését pedig csökkenteni. Alapvetően üzemeltetési, fennmaradási támogatásra lenne szükség, elsősorban azoknak a cégeknek, amelyek egyáltalán nem rendezik meg kellően hírneves fesztiváljukat. Franciaországban ilyenkor az állam feltétel nélkül állja a munkabérek 80 százalékát. A hazai fesztiválkultúra 10-15 milliárdos állami támogatásból megmenthető lenne.
Sokak szerint a Sziget most visszafordulhatna a hazai zenekarokhoz, amire talán a Magyar Turisztikai Ügynökségről is szerezhető pénzt.
A Szigeten az összes jelentős magyar előadó fellép. Pont. Ugyanakkor sokat dolgoztunk azért, hogy a világ élvonalába tartozó sztárokat vonultassunk fel, így a Sziget félmillió látogatójának nagyjából a fele évek óta külföldi. Erről az értékünkről nem kívánunk lemondani, sőt, jövőre még inkább világra szóló mutatvánnyal készülünk. Persze nagy kérdés, hogy addigra feléled-e a nemzetközi turizmus. Hogy 2021-ben egy középosztálybeli zenerajongó valós utazási célpontként tekint-e a Szigetre, a Balaton Soundra vagy a Voltra. Nagyon reméljük, hogy így lesz, mert ehhez képest b-tervünk nincs.
