Önellentmondásba keverték magukat a kormánypárti képviselők a Belgrád-Budapest vasútvonalról szóló törvény vitájában. Mint ismert, a törvény legneuralgikusabb pontja, hogy a mintegy ezer milliárd forint nagyságrendű, kínai hitelből megvalósuló beruházás részleteit tíz évre titkosítani fogják.
A parlamenti záróvitában a kormány részéről Fazekas Sándor azt mondta, a fejlesztéssel a mai 8-9-ről akár 2-3 órára is csökkenhet majd a menetidő, ezért a két város közti személyforgalmat is segíteni fogja és a Kínából Európába irányuló kereskedelem szempontjából is alapvetően fontos, ha elkészül, az komoly versenyelőny lesz Magyarországnak. Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője közölte: miközben az ezer milliárd forintot is elérheti a teljes költség, mindent titkosítanak, a kínai fél vállalásaira sincs semmi garancia, alapvető információk hiányában szavazzák majd meg a kormánypártok a törvényt. – A nemzeti érdekek elárulásáról van szó – fogalmazott. A kormány kínai üzleti érdekekre hivatkozik a titkosításnál, ez Peking területfoglalásának nyílt kiszolgálása. A kormány a vonal kihasználtságára hivatkozik, miközben a Belgrád-Skopje-Szaloniki vonalon múlt évben megszüntették a személyszállítást, mert nem volt rá igény. Ráadásul korábban Triesztben vásárolt területet kikötőfejlesztésre a kormány, és akkor Szijjártó Péter azt mondta, ez a teljes, a Mediterránumból érkező kereskedelmi forgalmat ki tudja szolgálni Magyarország felé. Végül bejelentette, hogy a titkosítás feloldását külön indítványozza az ellenzék a szavazás előtt.
Varju László (DK) szerint „a semmiből semmibe megy ez a vasút”, mert sem Budapesttől Nyugat-Európa, sem Belgrádtól Pireusz felé nincs megfelelő összeköttetés, ráadásul Dunavarsányban például a település központján keresztül haladnak majd 160 kilométeres sebességgel a több száz méter hosszú szerelvények.
Nacsa Lőrinc a KDNP részéről elismerte, hogy elsősorban teherszállítás folyik majd a vonalon, szerinte a fix kamatozású hitel gazdaságilag is előnyös és mivel az egész EU-ban a Kínából vasúton érkező áruforgalomra számít, a beruházás fontos nemzeti érdek.
Schanda Tamás az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára zárszavában arról beszélt, az ilyen szerződések titkosítása természetes, a beruházás pedig magyar munkahelyeket teremt majd.
Megszavazták a Budapest-Belgrád vasútfejlesztést elősegítő törvényt
A törvényt 133 igen szavazattal, 58 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A jogszabály biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak - tudósít a MTI.
A kiemelten közérdekű beruházás Budapest-Kelebia közti szakaszát 15 százalékban a magyar fél finanszírozza, 85 százalékban a kínai biztosítja a forrásokat. A hitelt a Kínai Export Import Bank folyósítja, ezen hitelszerződés megkötését teszi lehetővé a törvény. A jogszabály rendelkezik a környezeti védettség garanciájáról is, mert kimondja, hogy a projekt kivitelezése során a környezet és a természeti területek védettsége nem sérülhet.
A vasútvonal az európai törzshálózatnak is része, ezért kötelezettség is azt 2030-ig korszerűsíteni. A fejlesztés után a vonal kétvágányú lesz, azon 160 kilométer/óra sebességet engedélyeznek majd, terhelhetőbb lesz a pálya, és korszerű kommunikációs és irányító rendszerekkel is ellátják a vonalat.
