Ezen a héten futott be az első két, romániai vendégmunkásokat szállító különvonat a bécsi Schwechat repülőtér melletti vasútállomásra. Május 17 – 27 között pedig újabb négy szerelvény érkezik Romániából, újabb idősgondozásra jelentkezőket szállítva Ausztriába. A Temesvár és Bécs között közlekedő éjszakai különvonatokat az osztrák ÖBB szövetségi vasúttársaság és a CFR román vasúttársaság közösen üzemelteti az osztrák és a román egészségügyi minisztérium kétoldali megállapodása alapján, szigorú járványügyi protokoll mentén. A Bécsbe érkező román munkavállalókat a helyi rendfenntartók kísérték – kísérik el a szállodáig, ellenőrizve, hogy betartják-e a társadalmi távolságtartás szabályait. A különvonatok eleve szellősek, az elsőn például csupán 80 munkavállaló utazott. Az ausztriai munkára jelentkezők már Romániában átesnek a kötelező egészségügyi vizsgálatokon, a különvonaton maszkkal utazhatnak, nem mozoghatnak szabadon, a bécsi szállodában pedig újra tesztelik őket koronavírusra és csakis negatív eredmény birtokában utazhatnak tovább a munkavégzés helyére, Ausztria különböző pontjaira. A bécsi szállás és a tesztelés költsége 179 euró személyenként, amit az osztrák állam fedez, nem pedig a munkáltató. Osztrák hivatalos adatok szerint Ausztriában mintegy 60 ezer idősgondozó dolgozik, az ápolók 80 százaléka romániai és szlovákiai nő. Mivel a koronavírus járvány miatt a külföldi ápolók többsége nem tudott visszatérni Ausztriába, kormányzati segítséggel, kétoldalú megállapodások mentén próbálják orvosolni a helyzetet.
A koronavírus járvány szülte mozgáskorlátozások a teljes nyugat-európai idősgondozást és sok helyen az egészségügyi ellátást is komolyan sújtották, ezért az uniós döntéshozó állam- és kormányfők már egy márciusi videós csúcsértekezletükön megállapodtak az egészségügyi dolgozók szabad közlekedéséről az Európai Unió területén a járvány idején is. Ugyanekkor született döntés arról is, hogy a járványügyi intézkedések tiszteletben tartásával engedélyezik a mezőgazdasági idénymunkások szabad közlekedését is.
Az egészségügyi ellátás mellett uniós szinten ugyanis a mezőgazdasági munkálatok biztosítása lett a tagállamok egyik legégetőbb problémája, hiszen a lakosság élelmiszerellátása kerül veszélybe a mezőgazdaság munkaerőhiánya esetén. Ennek köszönhető, hogy a legtöbb nyugati tagállam kormányzati szinten szállt be a megoldásba. Az áprilisi spárgaszezon idején a német, francia, brit kormányzat kormányközi megállapodásokkal biztosította a külföldi spárgaszedő vendégmunkások érkezését, magát a szállítást és ellátást a munkáltatók biztosították.
Németország lépett elsőként. Április elején megállapodás született a szövetségi belügyi és a mezőgazdasági és élelmezési minisztérium között arról, hogy feloldják a márciusban elrendelt teljes tilalmat és szigorú szabályok mellett mégis engedélyezik külföldi mezőgazdasági idénymunkások beutazását. A megállapodás szerint áprilisban 40 ezer, májusban további 40 ezer külföldi idénymunkást fogadhattak-fogadhatnak a németországi mezőgazdasági termelők. A munkavállalók viszont kizárólag repülővel, csak csoportosan utazhatnak be Németországba, és ugyanígy távozhatnak onnan. Az idénymunkásokat a kijelölt repülőtereken a szövetségi rendőrség egységei fogadják, megvizsgálják az egészségi állapotukat, majd az eredményeket közlik a területileg illetékes közegészségügyi hivatallal. Fertőzésgyanú esetén megtagadják az országba történő belépést. A legfeljebb 20 főből álló csoportok tagjai az első 14 napon – a koronavírus lappangási ideje alatt – karanténszerűen élve együtt dolgoznak, szabadidejükben sem érintkezhetnek más csoportok tagjaival és nem hagyhatják el szállásukat, illetve a munkavégzés helyét. A szállásokon is nagyon részletes óvintézkedéseket kell betartania a munkáltatónak.
A német megoldást tekinti modellnek a legtöbb európai ország. Németország a mezőgazdaságot létfontosságú iparágként ismerte el és számos munkáltatói könnyítést engedélyezett. Például: az idénymunka társadalom-biztosítási díj fizetése nélkül a korábbi 70 nap helyett egyhuzamban 115 napig, azaz október 31-ig lesz végezhető.
A fokozatos európai nyitás, a karanténintézkedések lazítása a továbbiakban is csak a járványügyi intézkedések mellett teszi lehetővé a külföldi idénymunkások alkalmazását. Az európai zöldség- és gyümölcstermelők és -beszállítók a napokban közzétett jelentése sürgette az idénymunkások mobilitásának fokozását, és az új uniós előírások, mint például az új ökológiai jogszabályokban előírtak rövid távú elhalasztását kérték az uniós döntéshozóktól, és azt hangsúlyozták, hogy ahhoz, hogy az agrárium megőrizze versenyképességét, további uniós támogatásra lesz szükség, számolt be a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A jelentés leszögezi, hogy bár sok EU-tagállam részben visszavonta az idénymunkások belépésére vonatkozó szigorú korlátozásait, a jelenlegi intézkedések továbbra is akadályozzák az elegendő számú munkavállaló toborzását a betakarítási munkákra Európában. Németország például, amelynek 300 ezer idénymunkásra lenne szüksége a tavaszi munkálatokhoz, 80 ezer munkavállaló belépését engedélyezte. Spanyolországnak, Olaszországnak, Hollandiának mintegy 125 ezer, Belgiumnak pedig 50 ezer munkavállalóra lenne sürgősen szüksége. Franciaországban a teljes mezőgazdasági szezonban 800 ezer idénymunkásra van szükség a mezőgazdaságban, Nagy-Britannia mezőgazdasági szezonmunkás igénye 80 ezer.
Nem tudni, hányan jöttek
Magyarország is külföldi mezőgazdasági idénymunkaerőre szorul. Hazai vállalkozóink leginkább a kertészeti munkákban és a gyümölcsszedésben vesznek igénybe romániai és ukrajnai munkaerőt. Magyarországon a mezőgazdaság a szezon, azaz október végéig, havonta átlagosan 60-70 ezer ember idényjellegű foglalkoztatását igényli.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére egy május 6-án megjelent kormányrendelet-módosítás lehetővé teszi, hogy ne csak a határ menti, hanem a szomszédos országok távolabbi részeiről is érkezhessenek idénymunkások. Ezt azzal a feltétellel tehetik meg, ha beutazásuk előtt egészségügyi vizsgálaton estek át. Beléptetésük csak kijelölt határátkelőknél engedélyezett abban az esetben, ha munkáltatójuk az illetékes határrendészeti kirendeltséget legalább 48 órával a tervezett beléptetés előtt értesíti, közölve az idénymunkás nevét, okmányszámát, a szállás helyét, a munkavégzés tervezett helyét és időpontját.
Ezek a feltételek kiderülnek a Magyar Közlönyből, lapunk azt próbálta megtudni, hogy a rendelet május 7-i megjelenése hány vendégmunkás érkezett az országba, hogy kizárólag mezőgazdasági idénymunkásokról van szó vagy más ugyancsak idénymunkára szoruló ágazatok is fogadhatnak már külföldi munkaerőt. Azt is megkérdeztük, hogy kormányközi, tárcaközi kétoldalú megállapodások mentén zajlik mindez, vagy a munkáltató egyénileg oldja meg a külföldi munkaerő beszerzését, illetve hogy a beléptetésen túl mennyire szabályozott az itt tartózkodásuk és munkavégzésük? Milyen feltételek mellett fogadhat vendégmunkást egy magyar munkáltató, kell-e biztosítania kell a járványügyi standardek szerinti elszállásolásukat, elkülönítésüket?
A külügyminisztériumból és a határrendészettől semmiféle választ nem kaptunk, a belügyminisztérium „illetékességből” az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz továbbította kérdéseinket, amely a maga részéről az agrártárcához küldte át. A mezőgazdasági minisztérium válasza szerint „Az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló Kormány rendelet és az abban meghatározott ORFK határozat kifejezetten az agrárágazat munkaerőigényének biztosítása céljából teszi lehetővé a vendégmunkások beléptetését az ország területére. Mind a vendégmunkások beléptetésének, mind a Magyarország területén tartózkodásuknak Kormány rendelet és az országos rendőrfőkapitány határozata szabja meg a jogi kereteit. A határozat a Hivatalos Értesítő 2020. évi 24. számában jelent meg. A vendégmunkások magyarországi tartózkodására vonatkozóan a határozat 7. pontja tartalmaz részletesebb szabályokat. A munkaerő megszervezése egyéni munkáltatói eljárás keretében történik. A külföldi dolgozók foglalkoztatása az érintett munkáltatóknál évek óta rendszeres, annak kialakult gyakorlata van”.
A rendelet szerint a külföldi idénymunkásra 14 napos munkaügyi karantén vár. A hivatkozott 7 pont szerint a karantén szabályai a következők:
a) az külföldi mezőgazdasági idénymunkást a beléptető határátkelőhelytől a munkáltatónak kell szervezett formában, csoportosan a szálláshelyre szállítania, az egyéni utazás nem megengedett,
b) a szálláshely csak a munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyható el,
c) a dolgozó étkezéséről és ellátásáról a munkáltató gondoskodik,
d) ha a dolgozó a munkahelyi karantén időtartama alatt bármilyen betegségre utaló tünetet tapasztal, köteles erről a munkáltatót azonnal tájékoztatni,
e) betegségre utaló tünet esetén a munkáltató köteles őt elkülöníteni a többi dolgozótól, és egy órán belül telefonon tájékoztatni a járványügyi hatóságot.
