A KSH pénteki adatai szerint az első negyedévben a magyar gazdaság a nyers adatok alapján 2,2 százalékkal emelkedett, ami az eltérő munkanapok számával korrigálva éves szinten két százalékos növekedést jelent. Tavaly a naptárhatás kiszűrésével 4,9 százalékkal nőtt a GDP – ez esett vissza két százalékra – ami a koronavírus-járvány hatásai miatt nem is meglepő. A KSH csak negyedéves adatokat közöl a GDP-ről, ám valószínűsíthető, hogy január-februárban még a tavalyihoz hasonló négy százalékos növekedést produkált a gazdaság – ha ez igaz, akkor márciusban már csökkenhetett a GDP.
A KSH szűkszavú közleménye szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt, de a piaci szolgáltatások és kisebb mértékben az ipar továbbra is a növekedés húzóerejét adták az I. negyedév egészében.
A kormány az érme szebbik oldalát próbálja láttatni: a magyar gazdaság lendületes növekedéssel fordult rá az idei évre, azonban a koronavírus-járvány alapjaiban írta felül a gazdasági várakozásokat – olvasható Varga Mihály közleményében. A pénzügyminiszter elmondta: az első negyedévben éves összevetésben 2,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, ezzel a teljesítménnyel közel 5 százalékponttal haladta meg az uniós átlagot. A válság áprilisban tetőzhet a magyar gazdaságban, azonban Magyarország történetének legnagyobb méretű, a GDP egyötödét kitevő gazdaságvédelmi intézkedéseinek hatására az év második felében már élénkülés következhet, így a 2020-as 3 százalékos visszaesés után 2021-ben már 4,8 százalék lehet a növekedés.
Varga szerint a járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott márciustól. Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások eredményeként stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására. A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott.
Varga Mihály hangsúlyozta: az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása. Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket. Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni. A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót – fejtette ki a tárcavezető. Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7 százalékkal, míg az euró övezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent.
