"Ugyanott tartunk mint harminc éve" - fogalmazott lapunknak Csóka-Szűcs János, az ellenzéki Kossuth Kör gyulai elnöke, a Momentum pártoló tagja. A férfi házát - mint ahogyan arról a Magyar Narancs elsőként beszámolt - egy tucat rendőr, reggel hat órakor megszállta, majd rémhírterjesztésre hivatkozva rabosították őt.
Csóka-Szűcs János lapunknak elmondta: a rendőrök lefoglalták a telefonját, a számítógépét, valamint az adathordozóit és bevitték őt a rendőrkapitányságra. Ott az ügyében eljáró nyomozó közölte, hogy egy zárt csoportban történt, április 20-i Facebook-megosztás miatt vitték be. Egy hónappal korábban ugyanis Csóka-Szűcs a „Gyula cenzúramentes csevegő” nevet viselő Facebook-oldalon megosztotta Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, a kórházkiürítések ellen hirdetett „dudálós” tüntetésre szóló felszólítását. Ennek nyomán Gyulán tartottak is egy kis dudálós szimpátiatüntetést. A felhívást Csóka-Szűcs János azzal a megjegyzéssel osztotta meg, hogy „Gyulán is kiürítettek 1170 ágyat.”
A rendőrök szerint a megjegyzéssel „akadályozta a vírusjárvány elleni védelmet”. Csóka-Szűcs János szerinte ez az információ a sajtóból származott. Tény: korábban a Magyar Narancs írt arról, hogy 1172 ágyat ürítettek ki a megyei járványkórházzá kinevezett gyulai kórházban Kásler Miklós miniszter döntése nyomán. Csóka-Szűcs János a kihallgatójával közölte, hogy szerinte nem követett el bűncselekményt, a rendőrség politikai megfélemlítést folytat ő pedig a továbbiakban csak az ügyvédje jelenlétében nyilatkozik. Szerinte a rendőrök amúgy korrektek voltak vele szemben és „látszott a véleményük az arcukon”. Ugyanakkor nem mondhatták el, hogy pontosan miért – feljelentésre vagy hivatalból indítottak-e eljárást. Amikor megkérdezte, hogy kiket szeretne értesíteni, akkor megnevezte Cseh Katalint és Donáth Annát, a Momentum képviselőit nevezte meg, mire a rendőrök nagy hirtelen elengedték. „Valószínűleg folytatják az eljárást, mivel csak annyit mondtak, hogy az ügyvéd meghatalmazását nyújtsam be.
„33 éve egyszer már átestem ilyenen” – fogalmazott Csóka-Szűcs János, mivel szerinte a rendszerváltozás előtt egy hasonló, kis helyi akció miatt vitte be őt a kádári rendőrség. Akkor ő és társai nem akartak a helyi MSZMP-vel koszorúzni március 15-én, hanem egy külön ünnepséget tartottak a Petőfi szobornál, mire többjüket elvitték a rendőrök azzal az ürüggyel, hogy ”nem a szocialista embernek megfelelően viselkedtek.” Végül jött a rendszerváltozás, így megúszták komolyabb következmények nélkül az ügyet, mindössze Csóka-Szűcs János egy helyi pártvezetőtől kapott egy komolyabb politikai fejmosást, hogy ilyet nem szabad csinálni. „A rendszerváltozást követő első március 15-én ez az ember pont előttem koszorúzott” - emlékezett vissza a helyi politikai aktivista. Csóka-Szűcs János később a gyulai Fidesz elnöke is volt, illetve fideszes önkormányzati képviselő, ám már régen kilépett a pártból. Mint mondta, abból lett elege, hogy 1998 körül már mindent pártalapon intéztek a Fideszben. „Most pedig ugyanott tartunk mint ezelőtt 33 évvel” - fogalmazott. Ahogy a rendszerváltozás előtt úgy szerinte most is a hatalom a végét járja.
„Ha már valami idáig eljutott, hogy egy ilyen véleménynyilvánítást is így torol meg, az már valaminek végét jelenti" – vélekedett. Az ügyben számára egyelőre a legkellemetlenebb az volt, hogy rendőrök nem vitték vissza, így a mozgássérült ember a kapitányságról csak nehezen tudott hazajutni. Cikkünk megjelenéséig a rendőrség nem reagált az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre.
Nem a szerdai eset volt az első, furcsa rendőrségi akció: a police.hu-ról derült ki, hogy a rendőrség kedden reggel tartott házkutatást egy másik, helyi véleményformálónál egy Szerencs közeli településen. A 64 éves férfi még április végén tett közzé egy bejegyzést amiben többek között azt firtatta, hogy miért kellett Magyarország vezetésének a járvány tetőződésére időzítve lazítani a kijárási korlátozáson. „Kedves diktátorunk, kedves vezetőnk! (...) ebbe az utcába ne tereld be népedet! Azért, mert kijelentettél valamit, amivel a népszerűségedet növeled és azt nem módosítod mert a hatalom megtartása a fő irány, ne küldj halálba ezreket” - fogalmazott posztjában K. András, aki a környéken közismert ember, vállalkozó, kézműves, illetve függetlenként indult az önkormányzati választáson is, ám nem kapott elég szavazatot.
Mint lapunknak elmondta: hozzá is reggel hatkor érkezett egy nagyszámú rendőri csapat, mint közölték: „kiemelt ügyként kezelték az esetet.” K. András is megkérdezte a rendőröktől, hogy feljelentésre vagy miért intézkedtek, de a máskülönben korrektül viselkedő rendőrök csak ismételgették, hogy „felülről jött nekik a parancs, hogy folytassák le az eljárást.” Délutánra megérkezett az ügyészség állásfoglalása arról, hogy a férfi nem követett el bűncselekményt, mivel nem állított tényt, illetve nem is hátráltatta a járvánnyal szembeni védekezést.
Értetlenül állunk a két eljárás előtt – fogalmazott kérdésünkre Kaputa Júlia a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi munkatársa. A szerencsi esetben kezdettől egyértelmű volt, hogy az eljárás alá vont a Facebook-posztjában egy közéleti témáról véleményt mondott és nem állított benne tényeket. Kaputa Júlia szerint a szerencsi esetben az különösen problémás, hogy ott előre lehetett tudni, hogy ez nem rémhírterjesztés. Ugyanakkor önmagában a házkutatás és a kihallgatás is komoly elrettentő erővel bír - mondta a jogi munkatárs. A gyulai esetben is erősen kétséges, hogy megáll-e hivatali gyanú. Itt ugyan valóban volt egy tényállítás – az 1172 ágy kiürítése – ám Kaputa Júlia hangsúlyozza: hogy még ha esetleg valótlan dolgot is állított, önmagában az is kevés a rémhírterjesztés megvalósításához. Ahhoz ugyanis az elkövetőnek egyrészt tudnia kell arról, hogy amit állít, az hamis, másrészt arról is, hogy ezzel akadályozhatja a védekezést.
