A járvány utáni fenntartható gazdaságban egyértelmű és számonkérhető ösztönzőket sürget a Magyar Nemzeti Bank felhívására készített javaslatcsomagjában a Greenpeace. A támogatásokat, az ezzel elérhető környezeti eredményeket az adófizetők számára is elérhetővé kell tenni. A válságokkal szembeni ellenálló-képességet és a természeti fenntarthatóságot növelő beruházások szükségesek. Az ösztönzőkkel a társadalmi egyenlőtlenségeket is csökkenteni kell. Ezekkel főképp a járvány által leginkább sújtott közösségeket, ágazatokat - egészségügy, szolgáltatások, kis- és középvállalkozások -, illetve a fenntarthatóságot figyelembe vevő munkahelyek teremtését érdemes segíteni. A 2008-as válságtól eltérően ezúttal a közpénznek nem a cégek profitját, hanem az emberek jólétét és a környezet megóvását kellene szolgálnia. Minden olyan intézkedésben, ahol a környezeti hatásokat nehezebb kimutatni, a primum nil nocere (nem ártani) elv érvényesülését tartanák helyénvalónak.
A világjárvány a környezetvédő szervezet szerint rávilágított a magyar gazdaság sebezhetőségére, hisz az alapvetően a világszintű ellátási láncoktól és néhány kiemelt iparágtól függ. Kiemelten fontosnak tartják ezért a hazai épületállomány, abból is különösen az 1946-1980 között épült lakóingatlanok energetikai mélyfelújítását, ami számos munkahelyet is teremt. Emellett a lakosságot minél nagyobb arányban hazai, helyi termelésű, kevés áttétellel eljuttatott, egészséges élelmiszerrel kell ellátni. Az élelmiszerfüggetlenség a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre is kedvező hatást gyakorolna. Szintén tovább segítenék a válságban amúgy is terjedésnek indult tiszta közlekedési módokat. Lehetővé kellene tenni, hogy ezekkel hosszú távon is megőrizhető legyen a tisztább, egészségesebb levegő. Ezért a Greenpeace fontosnak tartaná a közösségi közlekedés fejlesztését, a kerékpárosokat és a gyalogosokat segítő beruházásokat, valamint az elektromos járműgyártás fejlesztését.
