Soros György;hazugságvizsgáló;Kásler Miklós;távoktatás;

- A piszkos Soros hete

Azt állította Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója (a Magyar Nemzetben), hogy „Soros György piszkos gazember”, és sokadszorra hányta szemére az angol font bedöntését 1992-ben, „ami a Major-kormány bukásához és emberek sokaságának elszegényedéséhez vezetett”.

Ezzel szemben a tény az, hogy az úgynevezett Fekete Szerda nem vezetett a brit konzervatív miniszterelnök bukásához, az ugyanis csak öt évvel később következett be. De még tömeges elszegényedéshez sem, mert a brit gazdasági visszaesés már a font leértékelése előtt kezdődött, és nem sokkal utána, éppen az olcsóbbá váló font segítségével véget is ért. Ebből is látszik, hogy Soros mekkora gazember és milyen piszkos. 

Azt állította Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár (a Facebookon kommunikálva), hogy a Freedom House, amely legutóbbi jelentésében már nem tartja demokráciának Magyarországot, „Soros György kirakatszervezetévé vált társaság”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a Freedom House nevű jogvédő, demokráciát védő amerikai szervezet már csak azért sem lehet Soros kirakatszervezete, mert költségvetésének 88 százalékát az Egyesült Államok kormányától kapja. Ki is az elnök Amerikában, Kovács úr? 

Azt állította Orbán Viktor (a Kossuth rádióban), hogy a magyar oktatást olyan sikeresen állították át a járvány alatt a digitális távoktatásra, ahogy „sehol Európában”.

Ezzel szemben a tény az, hogy a magyar oktatás szerencsére nagyjából ugyanúgy megbirkózott a nem mindennapi feladattal, mint a többi európai ország, de nem emelkedett ki sehonnan. Sőt az egész világon is ugyanaz történt, hiszen több mint egymilliárd gyerek kényszerült otthon maradni, és a tanárok, tanítók elsősorban modern digitális eszközökön vannak velük kapcsolatban, már ahol tudnak. Ez tanártól és diáktól egyaránt komoly alkalmazkodást kíván, és talán előbbre hozza az oktatás modernizálását. Kár, hogy az Orbán-kormány tovább akarja csökkenteni az oktatásra szánt összegek arányát a költségvetésben. Pedig ebben kellene inkább kiemelkedni. 

Azt állította Földi László volt hírszerző (a Magyar Nemzet című kormányszócsőben, Kásler Miklós védelmében), hogy „pandémia idején sehol a világon nem kezdenek üldözni egy egészségügyi minisztert azért, mert jól teszi a dolgát”.

Ezzel szemben a tény az, hogy Magyarországon sem üldözik, csak a lemondását követelik, mert nem teszi jól a dolgát, és utasítására teljesen alaptalanul ürítettek ki rohamtempóban 36 ezer kórházi ágyat, veszélybe sodorva ellátásra szoruló betegek ezreit. De ugyanígy káoszba fulladt a normális egészségügyi ellátás újraindítása is, amit a miniszter nem jogszabályban, hanem levélben rendelt el, teljesíthetetlen feltételeket szabva. Ugyanakkor Brazíliában például a járvány alatt menesztették az egészségügyi minisztert, az Egyesült Államokban pedig annyi kritikát kapott nemcsak Trump elnök, hanem egészségügyi minisztere is a járvány rossz kezelése miatt, hogy a leváltását fontolgatják. Egyébként csak a rend kedvéért: Magyarországon nincs is egészségügyi miniszter.