Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kockázatelemzéssel kiválasztott, majd ellenőrzött húsz olyan előadó-művészeti szervezetet, amely 2017-ben összesen 8,4 milliárd forint taotámogatást vett igénybe. Megállapította: a taotámogatás felhasználásának nyilvántartása, elszámolása tíz kiválasztott cégnél nem volt szabályszerű. Ám az ÁSZ-jelentés mellékleteként olvasható észrevételeknél inkább a bürokrácia buktatóira, a jogszabályok tökéletlenségére derül fény, mintsem a sajtóban sokszor megírt taotrükközésekre. Nem igazolták L. Simon László állítását sem, miszerint abban az évben 7 milliárd forint kulturális tao tűnt el kézen-közön.
Az egyik cég tévedésből csupán az összesített mérlegét csatolta. Viszont az ÁSZ csak az adatszolgáltatásra rendelkezésre álló határidőn belül beérkezett dokumentumokat veszi figyelembe. A határidővel gyűlt meg a baja egy másik szervezetnek is: az ÁSZ adatszolgáltatásra vonatkozó felhívását a cég székhelyszolgáltatója késve adta át. E cég ezután hiába kívánt eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségének. Akadt olyan művészeti cég is, amely az észrevételezte: a Pest Megyei Kormányhivatal mint felügyeleti szerv elfogadta a beszámolóját. Az ÁSZ-jelentés szerint viszont e cégnél nem vezettek elkülönített, naprakész nyilvántartást a társasági adótámogatások felhasználásáról. Ez rögtön felveti a kérdést: a kormányhivatal hibázott-e az ellenőrzéskor, vagy pedig az ÁSZ-nál érvényesek más szabályok?
A számvevőszék szerint a mostani ellenőrzést különösen az indokolta, hogy széles közérdeklődés kísérte a kulturális taorendszer 2019. január 1-i átalakítását (értsd: megszüntetését). Ám a sportegyesületek taofelhasználását nem vizsgálta, pedig annyira nem üresek a lelátók a karanténidőn innen és túl. (A taopénzek felhasználásával arrafelé sincs minden rendben.)
De legalább e jelentés is megerősíti: a tao közpénz. Azaz az ÁSZ szerint is közpénzből épült meg a felcsúti Pancho Aréna, ahol az elszámolásnál egy rossz pendrive sem jelenthet kiküszöbölhetetlen hibát.