– Jobb, mint a semmi alapon, átmenetileg a közmunka is mentőövet nyújthat – így reagált Milinki László, a cigándi kistérségben lévő Karcsa fideszes polgármestere. A 150 közmunkásuk egy része a környékbeli falvakból jön, emut, galambot, struccot, sertést, tyúkokat nevelnek, tésztaüzemet, varrodát működtetnek.
Az elmúlt hetekben húsz állását vesztett ember jelentkezett a községházán, a polgármester reményei szerint nekik elég lesz egy-két hónap közmunka, aztán talán visszatérhetnek eredeti állásukba.
– A hátrányos térségekben sok önkormányzatnak már idén februárban szüksége lett volna plusz közmunkás létszámra. Ezek az önkormányzatok most örülnek, mert lesz kit felvenni például a savanyítóüzembe vagy a varrodába – mondta Vécsi István a Közmunkás Szakszervezet elnöke, Ricse szocialista polgármestere. Szerint ugyanakkor ez nem valódi megoldás a munkájukat vesztett embereknek.
A plusz létszám novemberig érvényes, és az ország egyetlen, hivatalban lévő munkáspárti polgármestere, az Ózdhoz közeli Borsodbótát irányító Gulyás János nem is tétlenkedett: már elintézte, hogy május 15-től plusz tíz embert vehessen fel szociális közmunkaprogramra, de még legalább tíznek tudna azonnal ilyen lehetőséget biztosítani.
Az Alföld közepén, Szentkirályon jelenleg mindössze kilenc közmunkás van és a település polgármestere szerint több embernek csak nehezen tudnának munkát adni. Közfoglalkoztatottak termesztik a zöldséget és gyümölcsöt az önkormányzat földjén, a belterületi utak karbantartásán dolgoznak és gondozzák a parkokat, de Szabó Gellért polgármester – aki egyben a Magyar Faluszövetség elnöke is – úgy látja, náluk nem lehet több értelmes feladatot találni a munka nélkül maradt embereknek.
A fővárosi kerületek legfeljebb a járványhelyzet végéig tudnának feladatot adni közmunkásoknak, hogy kiváltsák a munkába visszatérő önkénteseket, akik a szociális segítségnyújtásba kapcsolódtak be, de ha az élet visszatér a rendes kerékvágásba, már gondot jelentene a foglalkoztatásuk.
Ennél nagyobb bajnak nevezte Herczog László volt foglalkoztatási miniszter, hogy változatlanul nincs válasza a kormánynak arra, miből élnek meg azok, akik még az álláskeresési támogatásra sem jogosultak. A közfoglalkoztatás ráadásul akadályozza az álláskeresést – hangsúlyozta a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Kordás László emlékeztetett, általában egy-másfél év kell az új munkahely megtaláláshoz, minden szempontból jobb lett volna tehát, ha a kormány a közmunkára szánt pénzből inkább a munkahelyek megtartását támogatja.
Érdeklődtünk a legnagyobb állami cégek közfoglalkoztatási lehetőségeiről, de hivatalos választ nem kaptunk. A Vasutasok Szakszervezetétől tudtuk meg, hogy a MÁV üzleti tervében 1800 fős közmunkás keret szerepel, de ez sincs feltöltve, mert nem tudnak ennyi embernek munkát adni.
A Magyar Honvédség feladatul kapta a toborzást, de ma azt sem tudni, egyáltalán milyen korú és nemű emberek veszítették el a munkájukat a járvány miatt. – Politikai szlogennek jó, hogy a munkanélkülieket felszívja a hadsereg, ám a valóságban az álláskeresőknek csak a töredéke tud esetleg elhelyezkedni katonaként – állítják szakmai forrásaink. Nem tudni azonban, valójában mekkora létszámban gondolkodnak, mert a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) csak annyit közölt: „a konkrét létszámkeretek előkészítése folyamatban van, az illetékes minisztériumok dolgoznak rajta”.
A Magyar Honvédségnél szakmai becslések szerint tíz százalék körüli létszámhiány van, nincs elég jelentkező, ezért lazultak ugyan az elvárások, de az újoncok kiválasztása és kiképzése így is komoly feladat. A toborzóirodai első beszélgetést követően hetek vagy hónapok telhetnek el, mire a jelölt – különösen járványidőben – beszerzi a kért orvosi igazolásokat, majd a megcélzott alakulathoz behívják alkalmassági vizsgára. S csak ha átment a pszichológiai és erőnléti teszteken, akkor kezdhet bele a kiképzésbe, ahol már kaphat valamilyen mértékű juttatást.