Európai Parlament;transzneműek;

- Rasmus Andresen: a nemi hovatartozás jogi elismerése a hátrányos megkülönböztetés elleni védelem alapja

“A transznemű emberek nemük törvényes elismeréséhez való jogát nem lehet azzal lesöpörni az asztalról, hogy szükség van a jogértelmezés körüli bizonytalanságok felszámolására. A nemi hovatartozás jogi elismerése a transzneműek hátrányos megkülönböztetés elleni védelmének az alapja”.

Rasmus Andresen német zöldpárti EP-képviselő lapunk kérésére így válaszolt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter levelére, amelyben a magyar politikus a kormány transzneműekre vonatkozó és külföldön nagy visszhangot keltett módosító indítványát igyekezett megmagyarázni az uniós törvényhozó testület tagjainak.

Április közepén 63 EP-képviselő Gulyásnak és Varga Judit igazságügyi miniszternek írt nyílt levelében bírálta a javasolt jogszabályi változtatást.

A kancelláriaminiszter válaszában főként jogértelmezési bizonytalanságokkal indokolja a transzneműek nemváltoztatását megakadályozni hivatott előterjesztést. Szerinte a születési nem anyakönyvezése orvosolná a problémát, hiszen születéskor egyértelműen megállapítható az ember neme fizikai jellemzői és kromoszómái alapján. “Ez az érvelés azt bizonyítja, hogy a magyar kormány teljességgel tagadja és elutasítja az interszex emberek létezését, akiket elsődleges nemi jellegük és kromoszómáik alapján nem lehet egyértelműen a férfiakhoz és nőkhöz sorolni” — hangsúlyozta Andresen, aki az Európai Parlament LMBTI (Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű és Interszex) frakcióközi munkacsoportjának a tagja.

Az EP-képviselő visszautasítja a magyar miniszternek azt a magyarázatát is, hogy a készülő törvénymódosítás senkit sem akadályoz meg abban, hogy nemi identitásának megfelelően élje az életét. Szerinte a transznemű és interszex embereket nemük jogi elismerése nélkül jobban sújtja a diszkrimináció a közigazgatásban, kevésbé védettek a zaklatás és a hátrányos megkülönböztetés ellen, hiszen a hatóságok kevésbé ismerik fel az ellenük elkövetett bűncselekményeket. 

A szólásszabadságot is sérti a közérdekű adatok hozzáférhetőségének korlátozása. A Transparency International az Alkotmánybíróságon támadja meg a kormány rendeletét.