Politikusok köszönhetik felemelkedésüket vagy bukásukat a közösségi oldalnak, az ott posztolt képek, vélemények sokszor súlyosan sértik az elfogadott, írott és íratlan normákat, a megjelenő ellenőrizetlen és ellenőrizhetetlen állítások sokakat tévesztenek meg. Ma már algoritmusok, és emberek, moderátorok is foglalkoznak a sértő tartalmak szűrésével, egységes, világszerte érvényes normák meghatározása azonban nehéz. Ez tette szükségessé, hogy felálljon egy nemzetközi felügyelő bizottság (Oversight Board), amely ezekről dönt. Határozataik a működtető cégre és a felhasználókra nézve is kötelezők lesznek. A testület a Facebook legnagyobb kihívásaira fog koncentrálni: a gyűlöletbeszédre, a zaklatásra valamint az emberek magánélethez való jogaira, személyes biztonságára. A jelenlegi tagok úgy választották ki, hogy különböző kulturális, vallási háttérrel rendelkezzenek, sokféle politikai nézetet képviseljenek, és a Facebookhoz való viszonyulásuk is eltérő legyen.
A nemsokára negyven tagot számláló testület húsz tagja már ismert – köztük van Sajó András jogtudós – és a négy társelnök kiléte is kiderült. Kiválasztásukat még a Facebook vezette, a többi 16 tag bevonását már ők felügyelték. A társelnökök:
Helle Thorning-Schmidt, aki Dánia miniszterelnöke, majd a Save the Children nevű gyerekjogi szervezet vezetője,
Jamal Greene, a Columbia Egyetem amerikai jogászprofesszora,
Michael McConnell, korábbi amerikai szövetségi bíró, a Stanford Egyetem alkotmányjogásza, gyakorló jogvédő ügyvéd,
Catalina Botero-Marino, a kolumbiai Andesi Egyetem jogi karának dékánja.
A testület működése független a technológiai óriástól, és elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás mellett az emberi jogok nemzetközi normáinak keretén belül. Ezeknek az elveknek megfelelően fognak dönteni a Facebook gazdasági, politikai érdekeitől függetlenül, és azzal sem számolva, hogy a határozatok hogyan hatnak a cég megítélésére. Döntéseik szabadságát a struktúra biztosítja, a pénzt egy a Facebooktól tökéletesen független alapítvány biztosítja számukra, amelynek 130 millió dollárja (42 milliárd forint) van a működtetésükre. A tagság három évre szól, és háromszor lehet választással megújítani. A bizottság összetételébe a Facebook nem szólhat bele, az alapítónak – a szabályok szerint – határozatait végre kell hajtania, még akkor is, ha nem ért velük egyet, különben törvénysértést követ el. Mark Zuckerberg személyesen is felelősséget vállalt ezért. A bizottság határozatai nyilvánosak lesznek, és a Facebooknak is nyilvánosan kell reagálnia rájuk. Ugyanakkor a felhasználók fellebbezhetnek a bizottság törlésre, vagy fennhagyásra vonatkozó döntései ellen, és a Facebook is fordulhat a testülethez.
A bizottság tisztában van vele, hogy nem lesz képes az évente eléjük kerülő több ezer esetet mind megvizsgálni, ezért olyan ügyekre fókuszálnak, amelyek az egész világra kihatnak. Többek között olyan kérdéseket fognak vizsgálni, mint a szatíra és a gyűlöletbeszéd közötti különbség, megjelentethetők-e tragikus eseményekről készült képek, és hogy a közszereplőktől származó manipulált tartalmak másképp kezelendők-e mint az egyéb tartalmak. Azt a következő hónapokban teszik közzé, hogyan válogatnak, és minek tulajdonítanak elsődleges fontosságot. Az egy-egy kiválasztott témát rotáció szerint változó tagságú kisebb bizottságok vizsgálják meg először, az ő határozatukat a végleges döntés előtt az egész testület bírálja el, és ha a többség nem ért azzal egyet, másik bizottságot neveznek ki az ügy újratárgyalására.
A dán társelnököt leszámítva az egyetlen uniós ország által adott tag a magyar Sajó András. A jogtudós lapunknak elmondta, hogy az EU Emberi Jogi Bíróságán eddig is foglakozott már olyan konkrét ügyekkel, amelyek a közösségi médiához kapcsolódnak, egyet említett is ezek közül: egy internetes kommentelés ügyben a Strasbourgi Bíróság nagykamarájának ítéletével szemben is azt hangoztatta, az interneten megjelenő véleményeket nem lehet cenzúrázni abban az értelemeben, hogy a platformot abszolút felelősség terhelje a vitatható közlések előzetes eltávolításáért, ez az új média elhallgattatásának kezdete lenne. Mivel csak május 6-án került a nyilvánosság elé a tagok névsora és ők maguk is csak négy-öt nappal ezelőtt ismerkedtek meg, még eltart egy ideig, amíg álláspontjukat kialakítják arról, mivel és hogyan fognak foglalkozni. Sajó András azt fogja javasolni, hogy azokat az ügyeket válasszák majd ki, amelyek a szólásszabadság szempontjából alapvetően fontosak. Azt majd a ténylegesen beérkező panaszokból kell leszűrniük, valójában mivel kell majd foglalkozniuk, melyek azok az ügyek, amelyek alapján szélesebb körben érvényes állásfoglalás kialakítása szükséges. A lényeg, hogy előzetesen kialakított egységes álláspont alapján kell eldönteniük, hogy mivel foglalkozzanak, ha rögtönöznek, azzal hiteltelenné teszik a bizottság eljárását.
