Euractiv
Az európai kereszténydemokraták tagpártjainak küldött levélben Orbán Viktor politikai ellenfeleket és szövetségeseket egyaránt azzal vádolt meg, hogy azok álhíreket terjesztenek a felhatalmazási törvényről, amely lehetővé tette, hogy kormánya dekrétumokkal irányítsa az országot, minden időkorlát nélkül. A jelentés ugyanakkor idézi a Helsinki Bizottság értékelését, miszerint az Országgyűlés formálisan ugyan visszavonhatja a különleges jogkört, ha véget ér a rendkívüli helyzet, ám a döntést valójában csak a kormány hozhatja meg.
Az előzményekhez tartozik az is, hogy a múlt hónap elején az EPP 13 tagszervezete kezdeményezte Tusknál, a pártcsalád elnökénél a Fidesz kizárását. Az állásfoglalás szerint az Orbánnak adott különleges jogosítványok egyértelműen sértik a liberális demokrácia alapelveit és az európai értékeket. A Bizottság idáig nem csatlakozott a bírálatokhoz. Jourová, az illetékes alelnök azt közölte, hogy alaposan áttanulmányozta a kifogásolt jogszabályt, de annak szövege nem ad alapot a szerződésszegési eljárás megindítására. Hozzátette azonban: egyelőre. És továbbra is éberen figyelik, mit csinál a magyar vezetés, miként él a kivételes jogkörrel, főként hogy milyen rendeleteket ad ki.
Der Standard
Paul Lendvai szerint a múltat nem kizárólag Oroszországban, hanem Magyarországon és Lengyelországban is átértelmezi a jelenlegi kormány, a maga politikai céljainak megfelelően. A nagyorosz, nacionalista putyini rendszer átírja a háború történetét, eszközül használja a történelmi tények elferdítését. A nacionalizmus és az antiszemitizmus töretlenül tovább él, és ez beárnyékolja a „felszabadulás napját”.
Az elemző a „Felszabadulás és rabság” c. kommentárban nagyon helyesnek nevezi, hogy a járvány miatt elmaradnak Európában a látványos megemlékezések most pénteken a 2. világháború befejeződésének 75. évfordulója alkalmából, de ne legyen tévedés: a világ továbbra sem egységesen ítéli meg a 20. század legnagyobb katasztrófáját. Felidézi, hogy egy közvélemény kutatás során Németországban a megkérdezettek 53 %-a azt mondta, hogy a németeket semmiféle felelősség nem terheli, mert a háborút csupán egy-két bűnöző robbantotta ki és ők ölték meg a zsidókat is.
A német lakosság 48 százaléka ma sem tudja, minek is a napja május 8. A Wehrmacht által lerohant államok és főként a holokauszt túlélői számára azonban mindenképpen a felszabadulásé. De az az oroszok számára is, hiszen ők 26 millió embert vesztettek, miután a szövetségesek 1944. júniusi partra szállásáig a Vörös Hadsereg egyedül harcolt a hitleri rezsim ellen. Sztálin állama azonban nem csupán áldozat és felszabadító volt, hanem tettes és megszálló is. A generalisszumust nem csak a tömeggyilkosságokért terheli felelősség. A Molotov-Ribbentrop-paktum megpecsételte Lengyelország felosztását, valamint a balti köztársaságok sorsát. Gyorsan kiderült továbbá, hogy Kelet- és Közép-Európában a szovjet csapatok bevonulásával új rabság kezdődött.
Guardian
A vezércikk úgy foglalt állást, hogy Lengyelországban el kell halasztani a vasárnapra meghirdetett elnökválasztást, de ha mégis megtartják hevenyészett, postai úton, akkor azzal a PiS mértéktelen opportunizmusra vetemedik. Hogy a kormány a járvány ellenére ragaszkodik az eredeti időponthoz, azzal minden eddiginél jobban elárulta: ki akarja használni az egészségügyi válságot. De még a koalíciós partnert képviselő miniszterelnök-helyettes is lemondott tiltakozásul, mondván, hogy a fertőzés visszaszorítására kell összpontosítani.
De van jócskán egyéb ellenérv is: hiszen nem lehet megszervezni ilyen rövid idő alatt a szavazást, nem beszélve a csalások lehetőségéről. Azon kívül az ellenzék két hónapja nem tudott kampányolni. Hogy a Jog és Igazságosság mégis kitart a terv mellett, annak magyarázata a puszta politikai számítás. Hiszen a párt arról híres, hogy az utóbbi öt évben, húzd meg, ereszd meg-et játszott a demokratikus normákkal, főleg az igazságszolgáltatás és a sajtó kapcsán. Most pedig abból indul ki, hogy nehéz időkben a lakosság a hatalom körül tömörül, így Duda államfőnek jók az esélyei, hogy földrengésszerű győzelmet arasson.
A demokrácia érdekében azonban ezt a választást most nem szabad megtartani.
Le Monde
Miután a kormány Közép-Európában a járvány miatt megtiltották a tüntetéseket, a korlátozások ellen tiltakozó tömegek a legváltozatosabb formákat találták ki, hogy hallassák hangjukat a rendkívül szigorú megszorításokkal szemben. Budapesten az autók dudáját nyomják, Belgrádban fazekakat vernek, Ljubljanában biciklivel vonulnak fel, a lengyeleknél a határokon tartanak gyűlést. Nem jelentős megmozdulások ezek, mégis jelzik a nyugtalanságot, miután egyes hatalmak ellen az a vád, hogy a fertőzést kihasználva rá akarnak erősíteni a tekintélyelvű politikára. Igaz, a térség idáig egész jól vészelte át a fertőzést, de olyan intézkedések árán, amelyek nem egyszer a kommunista múltat idézik fel.
Budapesten Hadházy Ákos azzal magyarázza a hétfő esti autós dudálásokat, hogy ragály ide vagy oda, fodrászhoz végig el lehetett menni, ellenben demonstrálni nem szabad. Ezért találták ki a tiltakozásnak ezt a formáját. Elítélik, hogy még súlyos betegek kipaterolása árán is kórházi ágyakat szabadítottak fel, hogy a hivatalos propaganda szerint az ország élen jár a vírus elleni küzdelemben, csak éppen nem végeznek elég tesztet, továbbá hogy elmaradnak a szociális intézkedések a gazdasági-társadalmi következmények enyhítésére. A független képviselő bejelentette, hogy bírósági úton támadják meg a megmozdulás részvevőire kirótt bírságokat.
Spiegel
Az európai egység és megértés előmozdításáért járó Nagy Károly-díj idei kitüntetettje a román elnök, ám ő most éppen a romániai magyar kisebbség ellen uszít, ami sokakat sötét időkre emlékeztet. Johannist idáig úgy tartották számon, hogy ellenáll a nacionalista kísértéseknek, ami csöppet sem megszokott a kelet-európai államférfiak körében. Ám jelenleg ő maga is politikai játszmába kezdett a román nacionalisták egyik legszörnyűbb közhelye, vagyis annak a mítosznak a kapcsán, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt és ehhez 5. hadoszlopként használják az ottani magyarokat.
Az államfő az autonómia törvény ügyében olyan drámai nyilatkozatot tett, ami politikai botrány váltott ki, noha világos volt, hogy a Szenátus el fogja utasítani a tervezetet, amely eleve csupán egy eljárásjogi mulasztás folytán került tovább az Alsóházból. A politikus mégis azt állította, hogy az ellenzéki szociáldemokraták titkos tárgyalásokat folytatnak Orbán Viktorral, és azt kérdezte, hogy mit ígért nekik a magyar politikus Erdély visszaadása fejében? Az ilyen összeesküvés elméletek 30 évvel ezelőtt a polgárháború szélére sodorták az országot. De román nacionalisták a mai napig szívesen hergelnek a másfél milliós magyar közösség ellen.
Amit azonban most az államfő csinált, az példátlan a rendszerváltás óta. De az sem fordult még elő, hogy egy uniós ország egy másik tagállamot azzal vádol meg a koronaválság kellős közepén: az szeparatista terveket forgat a fejében. Ennek megfelelően igen élesen reagált a román közvélemény nagy része. Orbán ugyanakkor inkább józanul fogadta a hírt, kijelentve, hogy várja Bukarestből a magyarázatot, de addig is azt ajánlotta, hogy nem kell felvenni az odadobott kesztyűt.
New York Times
Az Európai Emberi Jogi Bíróság kimondta, hogy két éve jogtalanul bocsátották el állásából a román korrupcióellenes ügyészség vezetőjét. Az egyhangúan meghozott ítélet szerint Codruta-Kövesi nem kapta meg a tisztességes tárgyalás jogát, nem fejthette ki szabadon a véleményét, hiszen pont azért távolították el, mert bírálta az akkori kormány intézkedéseit a gazdasági visszaélések kapcsán. Mi több, utána nem is terelhette peres útra az ügyet. Viszont – mutat rá a verdikt – az akkori eljárás feltehetőleg igencsak kedvezőtlenül hatott az igazságszolgáltatás függetlenségére.
A jogásznő egyébként „csak” az igazáért harcolt, kártérítést nem kért, így nem is kapott. Most úgy értékelte, hogy annak idején azért szabadultak meg tőle, mert az akkori vezetés meg akarta félemlíteni a bírákat, ügyészeket, próbálta visszafogni a küzdelmet a korrupció ellen. Most viszont az összes európai bíróság megerősítést kapott a politikai beavatkozás ellen. Johannis elnök az ítélet után kijelentette, hogy a történtek nem maradhatnak következmények nélkül, hiszen csak még tovább gyengült az Alkotmánybíróság tekintélye. A testületet meg kell reformálni.
Mint ismeretes, Codruta-Kövesi időközben az új Európai Ügyészség vezetője lett és így fő feladata az uniós alapok körüli csalások felderítése. Magyarország, Románia és Lengyelország nem lépett be a tagok sorába.
