A Bizottság elnöke azt mondta a felhatalmazási törvényről, hogy Magyarország kapcsán ilyen tekintetben Brüsszelnek rosszak a tapasztalatai, de ő maga arra törekszik, hogy minden tagállamot azonos módon ítéljenek meg. Ezért gondosan nyomon követik, miként élnek az érintettek a különleges jogosítványokkal. Összesen 20 államról van szó. Az intézkedéseknek arányban kell állniuk a veszéllyel, és csak meghatározott időre szólhatnak. Nem sérülhet pl. a szólásszabadság vagy a sajtó függetlensége. Ha mégis, az EU azonnal közbeavatkozik – ígéri von der Leyen.
Arra is kitért, hogy a szervezet végrehajtó testülete csak akkor tudja hatékonyan képviselni az alapjogokat, csak akkor képes eredményesen eljárni az alapszerződések védelmében, ha semleges marad az összes tagországgal szemben. De cselekednie kell, ha azt látja, hogy valahol félremennek a dolgok. Ennél a pontnál a politikus megismételte, hogy az unió közbeavatkozik, ha azt tapasztalja, hogy valamely kormány túllő a célon. Ugyanakkor örömmel állapította meg, hogy Európában erősödik a szolidaritás.
Az EU külügyi megbízottja a sajtószabadság mai világnapja alkalmából nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy egyes tagállamokban ürügyként használják a vírust és megengedhetetlen módon korlátozzák a média önállóságát. Borell hangsúlyozza, hogy éppen a jelenlegi válság mutatja meg, mennyire lényeges az újságírók munkája. Amikor ekkora az általános bizonytalanság, különösen fontos, hogy hozzá lehessen jutni a megbízható, tényeken alapuló információkhoz, amik mentesek minden megengedhetetlen politikai befolyástól. A jelentés hozzáfűzi, hogy Magyarországon a bírálók féltik a pártatlan tömegtájékoztatást, miután a hatalom megszigorította a rémhírterjesztésért járó büntetést.
A vírus ellen csakis úgy lehet megtalálni a hatékony eszközt, ha a világ közösen lép fel, ideértve, hogy olyan ellenszert kell találni, amelyet mindenki be tud szerezni, mégpedig megfizethető áron. Erre hívják fel a figyelmet Európa vezető hatalmai, valamint az unió fő képviselői. A német kancellár, a francia elnök, az olasz és a norvég kormányfő, valamint a Bizottság és az Európai Tanács első embere a közös cikkben rámutat, hogy a járvány senkit sem kímél meg, de egyedül nem lehet ellene semmit sem tenni. Afrikában, illetve a déli féltekén egészen drámai következmények fenyegetnek. És amíg nincs mindenki biztonságban, addig fennáll a további fertőzés veszélye. Együtt kell védekezni, mert a világ egészségügyi rendszere csak annyira erős, mint annak a leggyengébb tagja.
Össze kell hozni a földkerekség legjobb koponyáit, hogy kidolgozzák a szükséges oltóanyagot és kezeléseket. Egyidejűleg gondoskodni kell arról, hogy ezek az eszközök és módszerek mindenki számára elérhetőek legyenek, főként Afrikában. Merkel, Marcon, Conte, Solberg, von der Leyen és Michel épp ezért 7,5 milliárd eurót akar összegyűjteni ilyen célokra a holnapra meghirdetett nemzetközi on-line adományozó konferencián. Ha sikerül megalkotni a szérumot, az az évszázad különleges közjavának számít majd. Az aláírók már most kötelezik magukat, hogy bárki megveheti majd.
Nyilvánvaló persze, hogy a feladat hosszú távra szól, nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani. Hogy a szer a világon mindenkihez eljusson, ahhoz további, jelentős pénzek szükségesek. Ezek mozgósítására mindent el kell követni. A nemzetközi közösség döntő pillanat előtt áll. Ha mindenki beáll a tudomány és a szolidaritás mögé, az nagyobb egységet eredményez. Akkor el lehet érni, hogy senki se maradjon az út mentén. Vagyis az egész világ harcol a Covid-19 ellen, de együtt nem kétséges a győzelem.
Itt a koronapopulizmus 2. hulláma: míg a járvány hetekre megfosztotta fő témájuktól a jobboldali nacionalistákat, hiszen a kormányok határokat zártak le és bevándorlási korlátozásokat rendeltek el, addig most Le Pen, Salvini és a többiek újra jelentkeznek, és jobb híján Európát vádolják. De hát nehéz helyzetben vannak, hiszen a válság megnövelte a hatalmon lévő pártok népszerűségét. Vonatkozik ez Magyarországra és Lengyelországra is. Orbánra még úgy is, hogy vitatott módon kiterjesztette jogkörét. Egyébként egyes pártok a baj kezdetén a félelemre próbáltak rájátszani, mondván, hogy a menedékkérők behurcolhatják a kórokozót. De azután gyorsan letettek róla, amikor kiderült, hogy Európa a fertőzés melegágya. Itt sokkal több a beteg, mint pl. Afrikában.
Úgy hogy az olasz Liga és Le Pen pártja visszanyúltak a jól bevált taktikához és az EU-t tették felelőssé, azt állítva, hogy az rosszul reagált az utóbbi 100 év legsúlyosabb egészségügyi válságára és nem tanúsít kellő szolidaritást az igen súlyos helyzetben lévő olaszok és spanyolok iránt. Válaszul Timmermans, a Bizottság alelnöke képmutatással vádolta meg az euroszkeptikusokat. Hiszen azok kígyót-békát kiáltottak volna Brüsszelre, ha az akár csak a legcsekélyebb mértékben is fontolóra vette volna, hogy jogokat vegyen át az egészségügy területén.
A jobboldal viszont abban mindenképpen reménykedhet, hogy segítségére lesz a lakosság elégedetlensége, hiszen a gazdaságon nagy a nyomás, ami a tömeges munkanélküliséggel együtt bizonyosan elégedetlenséget vált ki. És a következő hetekben hatalmas gazdasági visszaesés várható. Így ezek a pártok máris azok oldalára állnak, akiket jobban aggasztanak az anyagi következmények, mint a saját egészségük. Úgy hogy a kisemberek nevében követelik a normális nyitva tartás visszaállítását, az üzletek, vendéglők, szállodák, színházak, stb. számára.
