Zsófia még április első hetében veszítette el ruhabolti eladói állását. Mivel albérletben lakik és csak kevés megtakarítása volt, első útja a kormányhivatal foglalkoztatási osztályára vezetett. Ott felvilágosították, hogy a regisztrációhoz online kell időpontot kérnie. Ezt megtette, mire pár nappal később kapott egy visszaigazoló e-mailt, amelyben jelezték neki: ügyét elindították és majd küldenek időpontot, addig hiába is keresné fel a hivatalt. Azóta eltelt három hét, de időpontot még nem kapott.
Ennél is régebb óta vár Mária, aki korábban egy szoláriumszalonban dolgozott. Neki az elsők között, február elején szűnt meg az állása. Később online bejelentkezett és sokáig várta, hogy behívják regisztrációra. Vele még szerdán találkoztunk a VIII. kerületi kormányhivatal foglalkoztatási osztálya előtt, akkorra hívták be, vagyis több mint két hónap után kapott időpontot. Idegesen várt a sorára, mert nem volt biztos abban, hogy megvan a járadékhoz szükséges, három éven belül ledolgozott 360 napja. A szoláriumszalonban ugyanis "szürkén" dolgozott, csak napi négy órára volt bejelentve.
Míg Mária még bizakodott, Anett már azt konstatálhatta: „Két hetes lótás-futás volt az egész, végül semmit sem kaptam. Hetekig vártam a semmiért.” A korábban biztonsági őrként dolgozó nő albérletben él, egyedül neveli a gyerekét és már egy hónapja nincs munkája.
– Mindent végigcsináltam, beszereztem az összes munkáltatói papírt, a kilépőimet, a TB-befizetés igazolását. Két hétig járogattam vissza a különféle dokumentumokkal. Végül osztottak-szoroztak és arra jutottak, hogy mivel kapok családi pótlékot, meg a volt férjem fizet gyerektartást, az ezekből befolyó összegekből kőkemény 400 forinttal túlléptük az egy főre eső 28700 forintos összeget, így nem kaphatok munkanélküli segélyt.
Nem csak az álláskeresési járadékra váróknak nehéz a dolguk, a „másik oldalon” lévők sincsenek könnyű helyzetben. A kormányhivatalok foglalkoztatási osztályainak dolgozói arra panaszkodnak, hogy tízszer több álláskereséssel kapcsolatos ügyet kell intézniük az utóbbi hetekben, mint az év elején. Noha az érintetett állami hivatalok lapunk egyetlen kérdésére sem válaszoltak érdemben, úgy tudjuk: minimálisan 14-15 ezerrel nőhetett meg mostanra az álláskeresési járadékban részesülők száma.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint januárban a 250 ezer regisztrált álláskereső 16,8 százaléka, majdnem 42 ezer ember kapott álláskeresési járadékot, februárban 264 ezerből kevéssel több mint 43 ezren, vagyis 16,3 százaléknyian. Az azóta eltelt időszakban kezdődtek meg a tömeges elbocsátások, de az NFSZ következő havi, márciusi összesítése majd csak május második felében jelenik meg, így csak az innovációs tárca április közepén kiszivárgott foglalkoztatási nyilvántartása nyújt némi támpontot a számoláshoz. Az akkor kimutatott 320 ezer álláskeresőnél ma már sokkal többen vannak, de pontos számuk nem ismert. Szabó Imre Szilárd munkajogász, a Munkástanácsok irodavezetője arra emlékeztetett, hogy ezeknek az ügyeknek az intézése a legegyszerűbb esetben, úgynevezett sommás eljárás esetén nyolc nap lenne, de a teljes eljárás 60 napot vesz igénybe.
Noha a kérdéseink többségére a Miniszterelnökség sem válaszolt, azt közölték: „az álláskeresési járadék folyósításának kezdőnapja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja, így a bejelentkezés és a tényleges ügyintézés között eltelő időszakra is folyósítják a támogatást, amennyiben a jelentkezéskor az ügyfél jogosult arra”. Utólag tehát majd fizetnek akár márciusi dátumtól számítva a három hónapot, amíg valaki jogosult a járadékra – a kérdés, hogy addig ki tudják-e húzni a segítségre várók.
