Hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Lengyelországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az igazságszolgáltatást érintő, február 14-én hatályba lépett lengyel szabályozások miatt.
Indoklásában az uniós szerződések betartásán is őrködő testület azt írta:
- Az igazságszolgáltatásról szóló szabályozás aláássa a bírák munkájának függetlenségét, megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit, és ilyen kérdésekre vonatkozóan előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket terjesszenek elő - közölte az Európai Bizottság.
A lengyel szejm december 20-án szavazta meg a bíróságokról szóló, február 14-én hatályba lépett törvények módosításait. A változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik „a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet folytatnak”. Illetve megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.
Az új törvény több pontban sérti az Európai Unióról szóló szerződés azon cikkeit, amelyek jogot biztosítanak a hatékony jogorvoslathoz független és pártatlan bíróság előtt. A szabályozás emellett megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy teljesítsék az uniós jog alkalmazására vagy az uniós bíróságától előzetes döntéshozatalra előterjesztett döntéshozatali kötelezettségüket.
- Mindezzel összefüggésben a törvény összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségének elvével, az előzetes döntéshozatali mechanizmus működésével, valamint a bírói függetlenség követelményeivel, illetve rontja az uniós jog hatékony alkalmazását - szögezték le.
Végezetül az Európai Bizottság megjegyezte, a szabályozás előírja a bírák számára, hogy konkrét információkat tegyenek közzé közéleti tevékenységeikkel kapcsolatban.
Az eljárást az EB az úgynevezett lengyel szájkosár-törvényként emlegetett rendelkezés miatt indította. Az új jogszabály azt igyekszik megakadályozni, hogy a bíróságok az európai jogot alkalmazhassák. Ráadásul a vitás ügyeket a Legfelsőbb Bíróságtól az Alkotmánybírósághoz irányítja át, amely tele van a kormánypárt vazallusaival. Ha valamelyik bíró nem engedelmeskedik, akkor drákói büntetés vár rá.
Az Európai Bizottság azonban a magyar felhatalmazási törvényt, annak végrehajtását és az uniós alapértékek érvényesülésére vonatkozó hatásait is vizsgálni fogja. Ezt Didier Reynders igazságügyi biztos jelentette be Brüsszelben. Hangsúlyozta, hogy a törvény mellett az Orbán-kormány minden olyan lépését figyelni fogják, amit a jogszabály alapján tesz. Az igazságügyi biztos már javasolta az EU horvát elnökségének, hogy a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikkelyes eljárás keretében tűzzék napirendre a két tagország rendkívüli állapotra vonatkozó intézkedéseit a miniszterek döntéshozó fórumán.
