Forma-1;Ayrton Senna;

1960-1994

- Senna emléke ma is él

Pénteken lesz 26 éve, hogy a háromszoros világbajnok brazil pilóta halálos kimenetelű balesetet szenvedett Imolában.

A Forma-1 1950 óta íródó történetében sok nagy csatának lehettek szemtanúi a sportág szerelmesei, ezek közül az egyik, hanem a legnagyobb rivalizálás Alain Prost és Ayrton Senna között zajlott. Kettejüknek összesen hét világbajnoki címe van – Prostnak négy (1985, 1986, 1989, 1993) Sennának pedig három (1988, 1990, 1991) – az 1988-as és az 1989-es szezonban pedig csapattársakként versenyeztek a McLarennél.

Senna Sao Paulóban, 1960. március 21-én látta meg a napvilágot, édesapja bátorítására négyéves korában ült először gokartba, első versenyén, 13 évesen az 1-es rajtszámmal indult, és a célban is elsőként intették le. A Forma-1-ben 1984-ben egy kiscsapat, a Toleman versenyzőjeként mutatkozott be. Már második versenyén pontot szerzett, első idényében háromszor állhatott fel a dobogóra. A következő évtől már a Lotusnál versenyzett és három év alatt hat futamgyőzelmet szerzett. 1988-ban szerződött a McLarenhez, ahol Prost csapattársa lett. Ekkor kezdődött kettejük legendássá vált versengése, ami végül odáig fajult, hogy a „professzorként” emlegetett franciával a hivatalosan megkövetelt alkalmakat leszámítva nem is beszéltek egymással.

Az 1988-as vb-t a brazil nyerte, de a következő évben a francia mögött csak második lett. Az utolsó előtti, Japán Nagydíjon Sennának győznie kellett volna, de összeütközött csapattársával, s miután kocsiját pályamunkások tolták vissza, hiába intették le elsőnek, diszkvalifikálták. 1990-ben ismét ő lett a világbajnok, a cím sorsáról ismét egy szuzukai baleset döntött. A brazil és az akkor már Ferrarival versenyző francia az első kanyarban ütközött és mindketten kiestek.

„Azt hiszi, hogy nem halhat meg, mert hisz Istenben. És ez nagyon veszélyes” – mondta Prost. Senna – aki 1991-ben harmadszor is világbajnok lett, 1992-ben egy gyengébb McLarennel negyedikként zárt, 1993-ban másodikként végzett Prost mögött – később elismerte, szándékosan idézte elő a karambolt.

„Az utolsó versenyemen, Adelaide-ben már világbajnokként ünnepelhettem a dobogó második fokán, azonban a futamgyőztes Ayrton megfogta a kezem és azt akarta, én is a dobogó legtetején ünnepeljek. Ez a pillanat változtatta meg teljes mértékben a kapcsolatunkat” – elevenítette fel kettejük viszonyát Prost.

Senna a ’94-es évadra a Williams csapathoz igazolt át, az első két nagydíjon hiába indult az élről, mindkétszer kiesett. A San Marinó-i Nagydíj baljós előjelekkel indult: az első szabadedzésen a brazil Rubens Barrichello hatalmasat bukott, csoda volt, hogy törött orral megúszta az egészet. Másnap az újonc osztrák Roland Ratzenberger egy hasonlóan nagy balesetben életét veszítette.

„Nagyon félek, nemcsak a haláltól, a sebesüléstől is. Ami jó dolog, mert erősíti az életösztönömet, és megakadályoz, hogy bizonyos határokat túllépjek” – nyilatkozta Senna még 1990-ben a brazil Playboynak. A brazil pilóta Ratzenberger halála után elgondolkodott, hogy másnap, május 1-jén rajthoz álljon-e, végül vállalta a küzdelmet, hat körön át az élen is haladt. A hetedikben több, mint 300 kilométeres sebességgel a Tamburello-kanyarban a pályáról lecsúszva a gumikorláttal nem védett betonfalba csapódott. A következő percekben tévénézők százmilliói szemlélték döbbenten, amint a mentők sikertelenül próbálják újraéleszteni, majd helikopterrel kórházba viszik. Itt sikerült a szívét újraindítani, de 18 óra 40 perckor halottnak nyilvánították – a halál időpontjának az ütközés pillanatát, 14 óra 17 percet adtak meg.

„A végén barátok lettünk, Ayrton még a magánéletéről is elárult dolgokat nekem. Még egy üzenetre is emlékszek, amit a 1994-es imolai verseny előtt mondott, nem sokkal a halála előtt: »Mindannyiunknak hiányzol Alain.« Éppen az a TF1 televízió készített vele interjút, ahol kommentátorként dolgoztam. Mivel tudta, hogy ott dolgozom, ezért üzenhette ezt, azonban pont nem voltam bent a stúdióban. A halálát követően mutatták csak meg nekem ezt az üzenetet és azonnal könny szökött a szemeimbe. Az egész F1 arról szólt ekkortájt, hogy Senna vagy Prost. Össze voltunk kötve egymással és nem csak a versenyzésben, hanem az életben is. Örökké a szívem mélyén fogom őrizni a rivalizálást és a barátságot is egyaránt” – emlékezett vissza Prost.

Nemzeti hősként tisztelik BrazíliábanSenna 161 F1-es nagydíja során 65-ször volt a leggyorsabb az időmérőn, edzéselsőségeinek rekordját a hétszeres világbajnok német Michael Schumacher tudta megdönteni 12 évvel később – ezt a csúcsot azóta már Lewis Hamilton tartja 88-cal. A 34 évesen elhunyt legendának számos szobrot és emlékművet emeltek, az egyiket az imolai pályán, a végzetes baleset helyszínén. Életéről több könyv, film, sőt dal is született. Hazájában nemzeti hősnek számít, utcák, autópályák, alagutak és terek viselik a nevét, a brazil labdarúgó-válogatott az ő emlékének ajánlotta 1994-es világbajnoki győzelmét. Brazíliai temetésén 1,5 millió ember vett részt és háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el.

Két nap alatt a női és férfi jégkorong-válogatott szakvezetőjének is mennie kellett, egy hónappal a magyar szövetség tisztújító közgyűlése előtt.