Pár órával Orbán Viktor újabb hangzatos parlamenti bejelentése előtt a szakszervezetek, munkaadói szervezetek és a kormány hétfői internetes egyeztetésén (VKF) még szóba sem került, hogy az állam állást kínál mindenkinek, aki a járvány miatt kialakult gazdasági válságban veszíti el a munkáját és nem talál új piaci munkahelyet. Ezt megerősítette lapunknak Mészáros Melinda, a Liga és Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke is. Így aztán a gazdaság szereplői csak találgatnak, mit takarhat a miniszterelnök kijelentése, hogy ha lejár a három hónapos álláskeresési támogatás ideje, „nem lesz olyan ember Magyarországon, aki ne kapna állásajánlatot munkáltatótól vagy az államtól”.
Az állam szolgálatában állók évek óta panaszolják, hogy nekik van a legrosszabb foglalkoztatójuk. Sokan tehát kényszerként élnék meg a kivezénylést egy közszolgálati munkahelyre, de nem ezért tartja megvalósíthatatlannak az ígéretet Herczog László közgazdász.
A Bajnai-kormány szociális és munkaügyi minisztere úgy fogalmazott, a kormány játszik a világos bábukkal, neki kellene megmondani, milyen rendszerben képzelik el az emberek tömeges foglalkoztatását, vezényléssel vagy közmunkával, mert a közfoglalkoztatás újbóli kiterjesztése – amit a legtöbben belelátnak az üzenetbe – nem megoldás. Munkának azt a hasznos tevékenységet lehet tartani, amiből valamilyen hozzáadott érték keletkezik – tette hozzá, de ez egyik foglalkoztatási módra sem jellemző. Ha valakit kényszerrel osztanak be egy munkahelyre, nehezen várható el, hogy hasznosan dolgozzon.
A versenyszféra érdekegyeztetésén Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a tervekre vonatkozó kérdésekre csak annyit felelt, nem lövi le a poént. Ehelyett előre próbálta elsimítani a botrányt, hogy nagyon durva különbségeket tartalmazó statisztikai adatok jelennek meg egymás után a foglalkoztatásról és a munkanélküliség alakulásáról.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált álláskeresőket rögzítő számai – ha a két hete közölt heti 12 ezres növekedés folytatásával számolunk -, már 350 ezer főnél járhatnak, a statisztikai hivatal más módszerrel ennek a felét méri és akkor még nem beszéltünk az adóhatóság adatairól. Azt, hogy nehéz eligazodni a munkanélküliségi adatokban, a szakszervezetek is kifogásolják.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik egykori elnöke egyenesen úgy fogalmazott a Népszavának, hogy a kormány tudatosan titkol el adatokat a nyilvánosság elől, ami a statisztikai és az információs szabadságról szóló törvény súlyos megsértése. Katona Tamás szocialista politikus úgy véli, már százezer körül járhat a frissen elküldött dolgozók száma. Kiemelte, hogy a foglalkoztatási szolgálat honlapját átalakították és azóta nem hozzáférhető, hány regisztrált munkanélküli nem kap semmilyen ellátást.
Így nem fogjuk tudni azt sem, hogy a most regisztrálók közül júliusban hányan kerülnek légüres térbe, vagy könyörögnek a 22 800 forintos foglalkoztatást helyettesítő támogatásért. Az egyetemi tanár szerint a február végén hivatalosan bejelentkezett 264 ezer álláskereső több mint fele nem kapott egy fillért sem, és márciusban ez az arány tovább romolhatott, de a kormányt nem érdekli, miből élnek ezek az emberek.
Ráadásul a segélyekhez szigorú feltételeknek kell megfelelni, például az álláskeresési támogatás csak annak jár, aki az előző három évben 365 napot dolgozott, így azok, akik időnként külföldön vállaltak munkát, feketén vagy bizonytalan körülmények között dolgoztak, szintén nincsenek benne a statisztikákban. Katona Tamás 200 ezerre teszi a számukat.
