A kárjelentések túlnyomó része Szabolcs-Szatmár-Beregből és Hajdú-Bihar megyéből származik – ezeken belül Mátészalka, Fehérgyarmat és a környéken lévő kisebb települések, valamint Debrecen volt a legjobban érintve. Voltak károk Budapesten, Pest megyében, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Borsodban és Hevesben is. Még el sem indult a szokásos viharszezon, de már a második, nagyobb károkat okozó időszakon vagyunk túl ebben az évben.
A február közepi időjárási katasztrófa nyomán a társaságok majd hárommilliárd forintot fizettek ki. Hagyományosan pedig a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a MABISZ az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A tavalyi május-augusztusi viharmérleg körülbelül 4,1 milliárd forintnyi kifizetéssel zárult közel százezer, egyéni és társasházak részéről érkezett bejelentés nyomán. (Ebben az összesítésben nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben keletkezett rongálódások.) Idén tehát már a „start” előtt ennek nagyjából a háromnegyedénél tartanak.
Adott esetben a kárszemlézés is történhet telefonos egyeztetéssel, a mobiltelefonnal készített és továbbított fotók segítségével is. Van olyan biztosító, amelyik már bevezette, másoknál előrehaladott állapotban tart a videós kárszemlézés, amellyel a korábbinál lényegesen gyorsabban, akár 20-30 perc alatt mérhetőek fel a károk. Az ügyfélnek elég csak elővenni az okostelefonját vagy a táblagépét, és egy alkalmazás segítségével a távolból is megoldható a helyszín szemléje valamint a kárrendezés. Az eszköz kameráján keresztül az ügyfél élő kapcsolatba lép a társaság kárfelmérőjével és az elhangzott kéréseket követve gyorsan, egyszerűen végre tudja hajtani a kárfelmérést, ami így akár hétvégén is megtörténhet. Egyes társaságoknál azt tapasztalták, hogy bár az online megoldások nagy része már eddig is rendelkezésre állt, ügyfélkörüknek csak igen kis része élt a lehetőségekkel. Az elmúlt hetekben azonban jelentősen megnőtt az online felületekre regisztrálók száma, s a kárbejelentések aránya is egyre magasabb ezeken a felületeken. Mindez maga után vonhatja a további fejlesztések felgyorsítását, az ügyfélbarát megoldások minél szélesebb körű alkalmazását. Erre már csak azért is lehet egyre növekvő kereslet, mivel a mintegy négymillió magyarországi lakóingatlannak jelenleg a 72-73 százaléka rendelkezik biztosítással. Nekik és a szerződéssel még nem rendelkezőknek tizenkét társaság kínálja több tucat lakástermékét, amelyek közül az elemi károk kockázatait fedező alapbiztosítások már havi néhány ezer forintért elérhetőek. (Az MNB statisztikája szerint a lakásbiztosítások átlagára évi 36 ezer forint.)
