A január-márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 173 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt, 0,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot csak részben érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelennek meg – írta a KSH.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,4 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,4 százalék, az 55-74 éveseké 2,2 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 10,4 hónap volt, a munkanélküliek 29,8 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
Lapunk múlt héten számolt be arról: új adatokat közölt honlapján a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) a regisztrált álláskeresők számáról. Eszerint márciusban összesen 281 213-an kerestek munkát, azaz 17 ezerrel többen, mint februárban. Ez azonban korántsem a legfrissebb adat, és a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben – amikor április eleje óta a kormány becslése szerint is naponta úgy 4 ezer embert rúgnak ki a munkahelyéről – nem is tükrözi hűen a jelenlegi állapotokat. Az NFSZ honlapján ugyan áprilisi adatokat még nem közöltek, ám az innovációs tárca lapunk birtokába jutott háttéranyagából kiderül, hogy léteznek ilyenek, és meglehetősen lesújtó képest is festenek. Erről itt írtunk bővebben.
