Mi történik a szervezetben miután találkozik a vírussal?
Az immunrendszer különböző sejtjei lelassítják a vírus terjedését és időnként még a tünetek kialakulását is megakadályozzák. Ezt a reakciót követi a specifikus immunválasz, amely során a szervezet antitesteket termel, amelyek megkötik (semlegesítik) a fertőzést okozó vírust. Ezek az antitestek a fehérjékből álló immunglobulinok. A szervezet ezek mellett olyan sejteket is termel, amelyek ugyancsak felismerik a vírusokat. Ezek az úgynevezett T-sejtek. Az antitestekből és sejtekből álló specifikus immunreakció távolítja el a vírust a szervezetből. Ha ez a válasz megfelelő erősségű, akkor képes arra is, hogy ugyanazzal a vírussal történő ismételt fertőzés esetén megvédje a szervezetet a súlyos betegség kialakulásától. Ezt a védettséget tipikusan a vérben található specifikus antitestek kimutatásával mérik.
Mind több gyorsteszt kerül forgalomba, mindenki a bizonyosságot keresi. Ön szerint mennyire megbízhatók az úgynevezett gyorstesztek?
A gyors, a szervezetben lévő ellenanyagot mérő tesztek pontosságát és megbízhatóságát még bizonyítani kell. A nem megbízható immundiagnosztikus tesztek kétféle módon is tévesen csoportosíthatják az embereket. Az egyik esetben a fertőzésen már átesett embereket sorolhatnak a negatív csoportba, a másikban meg olyan emberek bizonyulnak pozitívnak, akiket még nem fertőzött meg a SARS-CoV-2 vírus. Mindkét tévedésnek súlyos következményei lehetnek, amelyek a járvány féken tartását nehezítik. Ráadásul ezeknek a teszteknek tudniuk kell pontos különbséget tenni a már lezajlott SARS-CoV-2 vírusfertőzések és azok között, amelyeket a koronavírusok csoportjába tartozó másik hat ismert vírus okozott. Ezek közül négy közönséges náthával jár, és széles körben elterjedt.
A fennmaradó két másik vírus okozza a Közel-Keleti Légzőszervi Szindrómát (Middle East Respiratory Syndrome) és a Súlyos Akut Légzőszervi Szindrómát (Severe Acute Respiratory Syndrome). Bármelyik koronavírus fertőzés képes olyan antitesteket létrehozni, amelyek keresztreakciót mutathatnak a SARS-CoV-2 vírus antitestjeivel is, vagyis tévedést okozhatnak. Az antitest vizsgálatok szolgáltatnak majd adatokat arra, hogy az emberek hány százaléka volt COVID-19 fertőzött. Ugyanakkor a WHO véleménye szerint ezeknek a vizsgálatoknak a túlnyomó többségét nem arra tervezték, hogy képesek legyenek eldönteni, hogy az emberek vajon fogékonyak-e az ismételt fertőzésekre.
Mi a véleménye a WHO friss álláspontjáról, miszerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a fertőzésen átesett emberek védetté válnak egy újabb fertőzés ellen?
Néhány kormány azt javasolta, hogy érdemes lenne egy úgynevezett „immunútlevelet”, vagy „kockázatmentes bizonyítványt” kiállítani a COVID-19 világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus elleni antitestek kimutatása alapján. Ilyen igazolásokkal az emberek utazhatnának, vagy újra kezdhetnének dolgozni. A kellemetlen igazság azonban az, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy akik átestek e fertőzésen és van antitest a szervezetükben, azok védettek egy második fertőzéssel szemben.
Ennek milyen következményei lehetnek a járvány kezelésére?
Azok az emberek, akiknek az antitest vizsgálata pozitív eredményt adott, azt hihetik, hogy már immunisak egy második fertőzéssel szemben. S emiatt esetleg már nem veszik figyelembe a közegészségügyi rendelkezéseket. Ezért nagy hiba a politikai és gazdasági nyomás a járványügyi hatóságokon, az ilyen igazolások alkalmazása csak növelheti a fertőzések terjedésének kockázatát. Egyelőre várni kell: a WHO úgy nyilatkozott, hogy amint új bizonyítékok állnak majd rendelkezésre erről, új irányelveket adnak majd ki.
Az antitestek a napi hírekbe most mint gyógyításra alkalmas eszközként is bekerültek. Azzal kísérleteznek, hogy gyógyultak vérplazmájából kivont antitesteket közvetlenül adnak be súlyos betegeknek. Lehet-e a vírus elleni antitesteket szaporítani? Ha igen, miért nem ezt teszik a szakemberek ahelyett, hogy a fertőzésen átesett kevesektől gyűjtenek terápiás célokra vérplazmát? Igen lehet. Az 1984. évi orvosi Nobel-díjat három kutató kapta: Niels K. Jerne a specifikus immunválasz kialakulását és szabályozását leíró elméletéért, Georges J.F. Köhler és César Milstein meg azért, mert megoldották a specifikus (monoklonális) antitestek szinte tetszés szerinti „szaporítását”. A kívülről adott antitest egy átmeneti megoldás, mert a szervezet munkáját helyettesítjük, ugyanis arra van szükség, hogy a szervezet termelje az ellenanyagot. Ha viszont valaki nem találkozik a vírussal, akkor ezt csak védőoltással érhetjük el. A vakcina nemcsak beindítja a szervezet saját antitest termelését, de megtanítja az immunrendszert a SARS-CoV-2 vírusra emlékezni is. Kínai kutatók pár napja számoltak be arról, hogy elölt SARS-CoV-2 vírussal sikerült majmokat immunizálni, ami megvédte az állatokat az élő SARS-CoV-2 vírussal történő fertőzéstől. A kutatók szerint ez a vakcina emberekben is védelmet biztosít majd.
