Az ENSZ becslése szerint 2050-re a világ népességének 68 százaléka fog nagyvárosokban lakni, a jelenlegi 55 százalékhoz képest. Érthető tehát, hogy a nemzeti kormányok és az EU is azon vannak, hogy a városi közlekedés átalakításával enyhítsék a túlterhelt közlekedési hálózatok problémáit és csökkentsék a légszennyezést. Ezt elsősorban a saját tulajdonú autók számának visszaszorításával és az alternatív közlekedési lehetőségek népszerűsítésével teszik. E törekvéseket a világjárvány vélhetően felgyorsítja majd.
A tömegközlekedés 50-90 százalékban állt le a világ nagyvárosaiban, San Franciscóban ez 55 millió dollár veszteséget jelent havonta a BART-rendszernek (Öbölmenti Gyorsközlekedési Terület), amely a legforgalmasabb vonalakat működteti Amerikában. Brazíliának a leállás napi 188 millió (USA) dolláros veszteséget okoz. Az amerikai program, a CRES Act 25 milliárd dollárt szán a közösségi közlekedés megsegítésére. A tömegközlekedés a legjobb munkahelyteremtő ágazat, miközben segít a környezeti károk mérséklésében, és az autójukat letevő, a buszig, vonatig többet sétáló, bicikliző emberek egészségi állapota is javul, nem szólva az autós közlekedési balesetek és halálozások számának csökkenéséről.
Míg az USA-ban az autósok tömegközlekedési járművekre való átterelése a fő cél, Európában Milánó olyan ambiciózus tervet dolgozott ki az újraszervezéshez, amely a zsúfolt tömegközlekedést is igyekszik visszaszorítani a gyalogosok, kerékpárosok javára. A város és környéke a különösen szennyezett levegőjű területek közé tartozik. (Ez tükröződik is a COVID-19 megbetegedések és halálozások számában is.) Milánó a nyár folyamán 35 kilométer utat kíván szabaddá tenni a biciklisek és a gyalogosok számára. A Strade Aperte-terv része alacsony költségű ideiglenes biciklisávok kialakítása, kiszélesített gyalogjárdák, 30 kilométeres sebességkorlátozások bevezetése, gyalogos/biciklis elsőbbségű utcák bevezetése. „Évek óta dolgozunk az autóközlekedés visszaszorításán. Ha mindenki autózik, nincs helye az embereknek, a kereskedelmi tevékenységeknek a boltokon kívül” – mondta Marco Granelli alpolgármester. Milánó viszonylag kis területen fekszik, 1,4 millió lakosának 55 százaléka használja a tömegközlekedést munkába járáshoz, az átlag úthossz alig 4 kilométer.
Janette Sadik-Khan, New York korábbi közlekedési megbízottja - aki Bogota (Kolumbia fővárosa) és Milánó közlekedésének megújításán is dolgozik - szerint a járvány lefolyásában a világ előtt egy hónappal előbbre tartó olasz nagyváros jó példát mutathat a későbbiekben. A biciklis és gyalogos utak fejlesztése is megtérül a nyomukban keletkező munkahelyeken keresztül. Európában már máshol is kezdődtek hasonló kísérletek, Brightonban, a Londonhoz közeli tengerparti városban a parti sétány egy részét nyitották meg csak kerékpárosok számára reggel 8-tól este 8-ig. Budapest is megtette az első lépést: a Nagykörút egyik sávja lesz mindkét irányban ideiglenesen használható biciklis útként az Üllői út és a Váci út között, a már átalakított Bartók Béla út és a Tétényi út mellett, és tervezik az Üllői úti ideiglenes biciklis sáv létesítését is - olvasható a BKK honlapján. Akárhányan is utaznak majd busszal, villamossal, vonattal, azt is át kell gondolni, hogyan lehet a későbbi járványok terjedését megakadályozni a sok utast egy légtérben szállító járműveken.
