Áprilisban csaknem 30 ponttal, soha nem látott mértékben zuhant a GKI konjunktúraindexe. A járvány már érezhető gazdasági hatásai következtében az üzleti bizalmi index mintegy 25, a fogyasztói közel 40 ponttal esett. A világgazdasági válság időszakában, 2009 első felében ugyan voltak már ennél lényegesen pesszimistábbak is a várakozások, de a GKI konjunktúraindexe egyetlen hónap alatt még sohasem csökkent 10 pontnál nagyobb mértékben.
Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai drasztikusan romlottak, leginkább a szolgáltatásoké (mintegy 35 ponttal), legkevésbé az ipariak (mintegy 20 ponttal). Az iparban az elmúlt időszak termelésének, a termelési kilátásoknak és a rendelésállománynak – ezen belül az exportnak - a megítélése egyaránt sokkal rosszabb lett, egyedül a készletszintről alkotott vélemény javult kissé. Például a termelés bővülésére számító vállalatok aránya a márciusi 21 százalékról 5 százalékra zuhant, a termeléscsökkenéstől tartóké viszont 18 százalékról 65 százalékra ugrott. Míg az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari hétéves mélypontjára esett.
A kereskedelmi bizalmi index is csak 2009 elején volt alacsonyabb a mostaninál. Az eladási pozíció, a rendelésállomány és a készletszint megítélése egyaránt sokat romlott. Míg az eladási pozícióval kapcsolatos pesszimizmus még távol van a 2009 márciusi történelmi mélyponttól, a rendelésállományt még soha nem látták ilyen alacsonynak a cégek. A márciusban még legoptimistább szolgáltató szektor áprilisra a legpesszimistábbá vált, bizalmi indexe megközelítette 2009 tavaszi szintjét. A leginkább a forgalmi várakozások romlottak.
A foglalkoztatási hajlandóság – amely az elmúlt több mint hat évben pozitív volt, vagyis a létszámbővítést tervező cégek aránya meghaladta a csökkentésben gondolkodókét – messze a negatív tartományba került, legnagyobb mértékben az iparban. Ugyanakkor 2009-ben ennél is sokkal kisebb volt a foglalkoztatási szándék.
A magyar gazdaság jövőjének megítélése is nagyot zuhant, s megközelítette 2009 legpesszimistább hónapjaira jellemző szintet. A lakosság pesszimizmusa a legnagyobb mértékben a várható munkanélküliség kapcsán erősödött, de a magyar gazdaság jövőjének megítélése is drámaian negatív lett.
Az áremelési törekvés a kereskedelmi cégek kivételével – ahol összességében nem változott, de ezen belül egyaránt érezhetően emelkedett az áremelésre és -csökkentésre számító cégek aránya is – minden más ágazatban csökkent. Ugyanakkor megugrott a fogyasztók inflációs várakozása. Ráadásul jelentősen kedvezőtlenebb lett lakosság saját várható pénzügyi helyzetéről alkotott véleménye is.
