A BBC április 16-án számolt be először arról, hogy hat különjárat szállít mezőgazdasági idénymunkásokat Nagy-Britanniába. Az első charter gép még aznap el is indult Romániából Essexbe, 170 emberrel a fedélzetén. A különjáratot az Air Charter Service biztosította a legnagyobb brit mezőgazdasági vállalkozás, a G’s Growers kérésére. A román vendégmunkásokat az ország keleti részébe, egy salátafarmra szállították.
A munkáltató mammutcég sajtónyilatkozatban szögezte le, hogy a kelet-európai munkaerő behozatala elengedhetetlen volt, mert csak kevesen jelentkeztek a termelők helyi toborzó kampányára, amelyet arra építve indítottak, hogy nagyon sok brit maradt munka nélkül.
Brit farmerek becslése szerint legalább 70 ezer mezőgazdasági munkásra lenne szükség, és ezt nem tudják helyi munkaerővel biztosítani. A G’s Growers leszögezte, hogy a kelet-európai toborzást a brit közegészségügyi hatósággal egyeztetve, a szükséges szabályok betartásával végzik. A román vendégmunkásokat is szigorú protokoll alapján szállították az országba, elkülönítve dolgoznak és a cég által biztosított hostelekben szállásolják el őket. Jack Ward, a brit mezőgazdasági termelők szövetségének elnöke még különben optimista nyilatkozatában is csak reménykedett benne, hogy idén a szezonmunkások „túlnyomó többsége” brit lesz. Azt is mondta, hogy azoknak a briteknek, akik eddig sosem végeztek ilyen munkát, tanulniuk kell a Kelet-Európából hozott idénymunkásoktól.
Március közepe óta a koronavírus járvány dacára több ezer kelet-európai mezőgazdasági idénymunkás érkezett Németországba és Nagy-Britanniába, elsősorban Romániából. Égető szükség lenne rájuk Franciaországban, Spanyol- és Olaszországban, illetve az északi államokban is. A kérdés azzal került a figyelem középpontjába, hogy április elején a kolozsvári nemzetközi repülőtér bejáratánál a szükségállapot és a teljes kijárási tilalom ellenére váratlanul ezres tömeg jelent meg: összezsúfolódva, minden szabályra fittyet hányva vártak bebocsáttatásra a repülőtérre, ahonnan charterjáratok szállították őket németországi spárgaföldekre.
világsajtó figyelmének köszönhetően kiderült, hogy a német mezőgazdasági vállalkozók a román és lengyel idénymunkásokat preferálják. Mindenekelőtt azért, mert ünnepnapokon és vasárnap is dolgoznak, amit a helyiek nem vállalnak. Hozzátehetjük, hogy a nyilvánvalóan jelentős bérkülönbség is emeli e vendégmunkások vonzerejét a vállalkozók szemében.
idénymunkára alapozó nyugati gazdaságok a járvány miatt igen nehéz helyzetbe kerültek. A francia sajtó adatai szerint ott vendégmunkások hiányában az idei spárgatermés alig negyedét fogják tudni betakarítani. A kérdés tehát nem véletlenül került az uniós döntéshozók elé. Az EU állam- és kormányfők márciusi videó-csúcsértekezletén megállapodtak a szezonmunkások és egészségügyi dolgozók szabad közlekedéséről a koronavírus járvány idején. A brüsszeli határozat az idénymunkások egészségének és szociális védelmének biztosítását kérte a fogadó országoktól, ugyanolyan bánásmódot, mint amilyenben az azonos munkát végző hazai munkások részesülnek, ám - amint az a németországi román spárgaszedők kálváriájából is kiderült -, ez a passzus elkerüli a legtöbb munkáltató figyelmét.
ET határozatára alapult az a román katonai rendelet, amely a szükségállapot és teljes kijárási tilalom ellenére is engedélyezte a romániai vendégmunkások utazását. Románia Németországgal, majd Nagy-Britanniával is kötött ilyen megállapodást, amivel Európa - sőt, talán a világ - egyetlen országa lett, amely a járvány idején engedélyezte az idénymunkásokat szállító charter járatokat.
Még Románia legfertőzöttebb, suceavai régiójából is érkeztek spárgaszedők Németországba, sőt, egy 57 éves férfi életét is vesztette. Ennek kapcsán a The Guardian tette fel a kérdést, hogy a mezőgazdasági termelés előbbrevaló-e, mint az emberek biztonsága. Ez a szempont azonban nemcsak a munkáltatókat, hanem a jövedelem- és megélhetés nélkül maradt munkavállalókat sem különösebben érdekli. A német és a brit kormányzat példáján fellelkesülve pedig egyre több nyugati állam vezetése jelzi igényét az idénymunkásokra és keresi a megoldást kiszállításukra, biztonságos munka- és szálláskörülményeik kialakítására. Írország kormányzati honlapján például a minap jelezte, hogy bár az ország határai zárva maradnak, nagyon sürgősen 1500 mezőgazdasági idénymunkásra van szükség, amihez a kormányzat biztosítja a charterjáratokat is. Franciaországban a teljes szezonban 800 ezer idénymunkásra van szükség a mezőgazdaságban, eddig zömüket Kelet-Európa, Marokkó és Tunézia biztosította. Tavasszal például nagyon sürgősen 200 ezer eper- és spárgaszedőre lenne szükség. Németországban 300 ezerre, ide elsősorban román, lengyel, ukrán és magyar idénymunkások jártak korábban. A brit mezőgazdaság igénye 80 ezer fő, ezt korábban Románia és Bulgária biztosította.
A karanténból fokozatosan kilépni szándékozó Olaszország is a kelet-európai államokkal tervez megállapodásokat kötni a mezőgazdasági idénymunkára. Az
Il Sole24ore olasz portál arról számolt be, hogy Teresa Bellanova mezőgazdasági miniszter elsőként a román nagykövetséggel vette fel az ezirányú kapcsolatot, hiszen az olaszországi mezőgazdasági munkások több mint negyede román.
Durván fog csökkenni az ukrán GDP
A nagyszámú idénymunkást kibocsátó országokat ugyanúgy sújtják a világjárvány miatti utazási korlátozások, akárcsak a munkaerőhiánnyal küszködő nyugatiakat. Nem csak azért, mert kisebb hazautalt valutaösszeggel kell számolniuk az idén, hanem mindenekelőtt azért, mert gazdaságaik amúgy is képtelenek megélhetést biztosítani a most otthonmaradásra ítélteknek, társadalmi ellátórendszerük pedig képtelen kezelni a fokozott munkanélküliséget.
A Világbank jelentése szerint tavaly az ukrán munkavállalók az ország össztermékének 10, 5 százalékát kitevő rekordösszeget utaltak haza, a koronavírus világjárvány miatt azonban idén a transzferek összege több mint egynegyedével csökkenni fog. Nem csak Ukrajnában, hanem a teljes kelet-európai régióban ugyanilyen arányú, 27,5 százalékos csökkenés várható. Tavaly még Ukrajna volt az ilyen típusú átutalások legnagyobb kedvezményezettje Európában és Közép-Ázsiában, ami azt sugallja, hogy a nyugati vendégmunkások zöme is ukrán. A képet árnyalja, hogy becslések szerint ugyan 3-4 millió ukrán állampolgár dolgozik az EU tagállamokban, - jelentős részük Magyarországon és Lengyelországban – ugyanakkor a Romániából munkavállalás céljából kivándoroltak száma ennél is magasabb, egyes számítások szerint az 5 millióhoz közelít. Csakhogy a román „eperszedők” kirajzása korábban indult, még a kétezres évek elején, azt követően pedig a képzett munkaerő tömeges kitelepedése is elkezdődött. A koronavírus járvány elején egymillió körüli vendégmunkás tért haza Romániába, de a zöm nem mozdult, hiszen már letelepedett a déli és nyugati államokban, sokan állampolgárságot is szereztek és integrálódtak a befogadó társadalomba.
Az ukrán kormány is keresi a lehetőségét, hogy a dolgozók visszatérjenek az uniós tagországokba. Erről Denisz Smihal miniszterelnök nyilatkozott a korrespondent.net ukrán portálnak. Dmitro Kuleba külügyminiszter arról számolt be, hogy Európában és az Ukrajnával szomszédos országokban a mezőgazdasági idénymunka megkezdése miatt olyan nagy az ukrán vendégmunkások iránti kereslet, hogy a kormányok készek fizetni számukra a charterjáratokat. Kijev vizsgálja ezeket a kéréseket.
Minden bizonnyal a magyar mezőgazdaságból és építőiparból is hiányzik a kiesett ukrán állampolgárságú munkaerő. Erre ual, hogy a magyar rendőrség húsvét előtt kiadott egy tájékoztatást a Magyarországra történő belépés feltételeiről. Az információt a beregszászi magyar konzulátus felhívásban ajánlotta a magyarországi munkahelyekre visszatérni szándékozó ukrán állampolgárok figyelmébe. Tavaly a hazánkban munkavállalási engedélyért folyamodó külföldiek 60 százaléka ukrán állampolgár volt.
