orosz;Forbes magazin;dollármilliárdosok;

Vladimir Potanin

- Nem adják fel az orosz milliárdosok

A koronavírus is kevés ahhoz, hogy igazán megtépázza a világ leghatalmasabb vagyonait. Oroszországban az olajválság is súlyosbítja a helyzetet, de ez sem teszi szegényebbé az igazán gazdagokat.

Ha az üzleti élet nem is virágzik, a koronavírus sem képes megbénítani a világgazdaság hatalmasait. A Forbes magazin, mint 1997 óta minden évben, idén is közzétette a leggazdagabb oroszok listáját.

A legtöbb orosz, szám szerint 111 ember a 2014-es listán szerepelt, 2015-ben már csak 88, 2016-ban 77. Aztán javult a helyzetük: 2017-ben 96-ra, 2018-ra 106-ra nőtt a számuk. Tavaly megkezdődött ismét a csökkenés 98-ra, idén 99-re.

Az orosz milliárdosok összesített tőkéje idén áprilisban 385,4 milliárd dollár volt, 35,6 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az orosz gazdasági helyzet, a nemzetközi feszültség növekedése, a Krím-félsziget elcsatolása miatt hozott Oroszország elleni szankciók mind érezhető hatással voltak az orosz milliárdosokra is.

A Forbes magazin kimutatása szerint 2020-ban a leggazdagabb orosz Vlagyimir Potanyin lett. Nem először. 1998-ban és 2015-ben állt már ő az élen. Neki sikerült az, ami sokaknak nem, az egy évvel korábbihoz képest 1,6 milliárd dollárral növelte a vagyonát, amely most 19,7 milliárd. Ezzel a világ leggazdagabbjai között a 41. helyen áll.

Az 1961-ben született Potanyin már a szovjet érában is fontos külkereskedelmi pozíciókat töltött be. Aztán 1990-ben az „Interrrosz” külkereskedelmi egyesület elnöke lett, számos bankot vezetett, részvényeket szerzett olajtársaságokban, hajózási cégeknél, fémipari kombinátban. Médiaholding is fűződik a nevéhez. A világ legnagyobb palládium termelője, a „Nornickel” bányavállalat elnökeként szoros szálak fűzik Vlagyimir Putyinhoz.

Az idei listán a második Vlagyimir Liszin acélmágnás, a Novolipecki Fémipari Kombinát tulajdonosa18,1 milliárddal - annak ellenére is, hogy a vesztesek közé tartozik. Egy év alatt több mint 4 milliárd dollárral lett szegényebb. Még így is 45. a világranglistán. Kohómérnökként kezdte szakmai pályafutását, majd számos tudományos cikk publikálásával bizonyította szakértelmét. A gazdasági tudományok doktora.

Leonyid Michelson a harmadik. A korábbi első helyezett egy év alatt 6,4 milliárd dollárt vesztett, de még így is 17,1 milliárddal rendelkezik. A Novatek gázipari óriáshoz úgy jutott hozzá, hogy a nyolcvanas években apja fiának átjátszotta az általa vezetett állami vállalatot, aki aztán privatizálta azt. Michelsonnak sikerült a Szibur petrolkémiai holdingot is megkaparintania. Érdeklődése idővel az Északi-sarkvidék ásványkincsei felé terelődött. A Jamal félszigeten többmillió eurót ruházott be a földgáz kitermelésébe, a cseppfolyósításba, és közben hajózási létesítmények építéséről sem feledkezett meg.

A TASZSZ hírügynökség összesítéséből kiderül, hogy a Forbes listáján szereplő 99 orosz milliárdos közül ötvennek csökkent a vagyona, 32-nek pedig növekedett. 17-nek változatlan. A legnagyobb vesztes Michelson, a legnagyobb nyertes viszont Szulejman Kerimov, aki 6,3 milliárdról 10-re növelte vagyonát. A dagesztáni születésű Kerimov az aranybányászatban jeleskedett és a mahalacskai nemzetközi repülőtér is az övé.

Valamennyien elbújhatnának most a világ és a vírus elől, orvosokkal és a legmodernebb készülékekkel körülvéve izolálhatnák magukat. Van, aki ezt teszi. De nem mindenki. A Forbes magazinnak nyilatkozók között a mostani listavezetőket nem találjuk, számosan megszólalnak azonban, akik nagy vagyonokat halmoztak fel. Nyilatkozataikból kiderül, hogy senki nem adja ki a kezéből az irányítást. Könnyebb dolguk van az informatikában érdekelt gazdagoknak, s azoknak is, akik éppen ebből a helyzetből profitálnak a legtöbbet. Természetesen, ők a háttérben maradnak. A szórakoztatóiparban érdekeltek viszont nagy anyagi veszteségekre számítanak.

Számos újgazdag befagyasztotta beruházási programjait. Sokan közülük karanténokat építettnek együttműködve az állammal azokban a városokban, ahol érdekeltségeik működnek. A megszólalók igen pesszimisták, mivel azt tapasztalják, hogy az oroszok fegyelmezetlenek, nem tartják be az előírásokat.  

A német közegészségügyi intézet elnökhelyettese szerint az ország ellentmondásos helyzetben van, mert a vírus terjedését lassító intézkedések igen sikeresek voltak, most viszont sokan kétségbe vonják a korlátozások értelmét.