Nagyon fontos, hogy a politikusok jól határozzák meg a helyüket, és ne változzanak át „botcsinálta virológusokká”, hanem lehetővé tegyék a professzoroknak, hogy minél több információhoz jussanak – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország műsorában. Kiemelte: megvannak az adatok, a vélemények, az elemzések, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a védekezés első szakasza jövő hét végén lezárul, ezért a kijárási korlátozások helyett új szabályokat fog megalkotni a kormány, és fokozatosan újraindítható lesz az élet.
A miniszterelnök közölte, hogy a védekezés második szakaszában fokozatosan, szigorú menetrend mellett lehet újraindítani az életet Magyarországon. Ennek feltétele, hogy ebben az időszakban is meg lehessen védeni a leginkább veszélyeztetetteket, az időseket, a krónikus betegeket és a nagyvárosokban élőket. Rájuk vonatkozóan speciális szabályokat kell kigondolni jövő hét végéig, ezek kialakítása „gőzerővel” zajlik – tette hozzá a kormányfő.
A kórházi ágyak felszabadításáról azt mondta, a kormánynak meg kell teremtenie annak a lehetőségét, hogy egyetlen beteg életéről se kelljen lemondani. Orbán kiemelte: „ha nem akarunk bunkerszerűen bezárva élni életünk végéig, vagy addig, amíg a vakcinát fel nem fedezik, amelynek időpontja teljesen bizonytalan (...), akkor két lehetőség van”, sikerül jól újraindítani az életet és „lehetnek meglepetések”. Azt mondta, ha az élet újraindításakor a vírus elszabadul, akkor hirtelen kellene előállítani több tízezer kórházi ágyat és több ezer lélegeztetőgépet, ami lehetetlen. Ezért a felelősségteljes magatartásnak azt tartja, ha kiépítik azt a kórházi kapacitást, amelyre a legrosszabb esetben szükség lehet.
Majd arról beszélt, hogy ő is sokat tanult az elmúlt időszakban. „A legfontosabb, hogy ne rezeljünk be”, a tudásunkat használni tudjuk, ne legyünk gyávák – folytatta, hozzátéve, az elmúlt 10 év nem volt felesleges, az emberek önbecsülése és önbizalma helyreállt. Fontos, hogy egy ország milyen lelki állapotban van, és szerinte összességében az, hogy a magyar védekezés sikeres, abban rejlik, hogy nem rezeltek be a magyarok.
A miniszterelnök közölte, három dolgot biztosan tudunk:
a vírusnak van egy korspecifikuma, az idősebb korosztálynál jelentkeznek elsősorban a súlyosabb tünetek,
azok is veszélyben vannak, akik krónikus betegségben szenvednek,
és nem azonos módon és mélységben terjed a vírus Magyarországon, így a nagyvárosokban más szabályokat érdemes alkalmazni.
„Nem túl vagyunk rajta, hanem fölkészítettük magunkat a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezésére is”, itt van egy vírus, de nincs vakcinánk, nem tudjuk megsemmisíteni. Most valahogy okosan kell megszervezni az életünket – fogalmazott.
A miniszterelnök ismét arról beszélt, nagy szerencse, hogy Ausztria itt van mellettünk. A tapasztalataikat be tudjuk építeni a saját intézkedéseink megszervezésénél. Szerinte Ausztriában „egy kicsit talán gyorsabban is haladnak, mint ahogy az az én életösztöneim szerint Magyarországon helyénvaló lenne”. Fegyelmezett, nyugodt „nyomkövetést” javasolt, „ne haladjunk olyan gyorsan, mint az osztrákok, de nagyon ne is maradjunk le”.
A nagyvárosokra vonatkozó szabályokról elmondta: összességében bevált a polgármestereknek adott többletszigorítási lehetőség, ezért most minden hétvégére rendelet ad ki a kormány, hogy ilyen jogokkal ruházza fel a településvezetőket. Május 4. után azonban alapvetően általános szabályokkal kell operálni, de ha egy polgármesternek „speciális” a települése, alkothat majd saját szabályokat – mondta.
Ez a járvány a gazdaság több pontját támadja egyszerre: nehéz a vállalkozóknak, befektetőknek, pénzintézeteknek, de a legnehezebb a munkavállalóknak. Arra kell törekedni, hogy minél több munkahelyet mentsünk meg, illetve a nem megmentett munkahelyek helyett újakat hozzanak létre és segíthessék a munkaadókat ezek létrehozásában. Amennyi munkahelyet tönkretesz a vírus, annyi munkahelyet létre fogunk hozni – jelentette ki.
Szerinte az uniós számokkal mindig baj van: nehéz megmondani, mi a friss pénz, mi a hitel, „Brüsszel nem a transzparenciáról híres pontja a világnak”. Az előző napi EU-csúcstalálkozóval kapcsolatban megjegyezte: Magyarország eddig egyetlen plusz forintot sem kapott a járvány elleni védekezésre az EU-tól.
A találkozón arról sikerült megállapodni, hogy a következő hétéves költségvetési periódusban elkölthető pénzekből nagyobb összegeket előrehoznak, hogy azokat idén és jövőre tudják elkölteni, a pénzfelhasználás pedig rugalmasabb lesz – mondta, hozzátéve: abban is megegyeztek, hogy a korábbi tervekhez képest jóval nagyobb büdzsét kell létrehozni, minden tagállam többet fog befizetni. Arról viszont nem sikerült megállapodni, hogy a járvány gazdasági következményei miatt mozgósítandó pénz EU-s garanciájú hitel legyen vagy „ajándék”.
A felhatalmazási törvényről azt mondta, a nemzetállami fővárosokból – például Berlinből – érkező támadások különösebben nem érdeklik. „Pont annyi jelentősége van, mint annak, hogy mi mit gondolunk Berlinről Budapesten. (...) A különbség az, hogy mi udvariasak vagyunk, és nem mindig mondunk el mindent, amit gondolunk” – fogalmazott. Brüsszel azonban szerinte egy másik eset, „Brüsszelt a bürokraták szállták meg, ott az észszerűség tere korlátozottabb”, „itt mindig Soros György kezét kell látni a dolgokban”.
A hét legfontosabb hírének nevezte Soros György írását a járvány gazdasági következményeinek kezeléséről, ezt a 2-es számú „Soros-tervnek” nevezte. Soros szerint arra van szükség – mondta –, hogy az EU nagy kölcsönöket vegyen fel, amelyek alapösszegét nem is kellene visszafizetni, viszont lejárat nélküli kamatot kellene fizetni utánuk, „amíg élünk, addig fizetünk”. „A kamatot szeretik ők nagyon” –- fogalmazott. A kormányfő ezt a pénzügyi javaslatot legalább olyan veszélyesnek nevezte, mint amilyen a migránsbetelepítési terv volt.
