A koronavírus-válság gazdasági és társadalmi hatásainak enyhítéséről tárgyaltak az Európai Unió állam- és kormányfői a pandémia kirobbanása óta sorrendben negyedik videókonferenciájukon. A csütörtöki eszmecsere fő témája az volt, hogy miből és hogyan finanszírozzák a gazdaság helyreállítását, ha végre lecseng a koronavírus-járvány.
A huszonhetek elsőként jóváhagyták a pénzügyminiszterek által a múlt héten tető alá hozott 540 milliárd eurós mentőcsomagot a gyors segélynyújtásra, és úgy döntöttek, hogy a pénznek június elsejétől rendelkezésre kell állnia. Egyetértettek abban, hogy a súlyos recesszióba hajló gazdaság talpra állításához egy külön finanszírozási eszközre is szükség lesz. A formálódó konszenzus értelmében az uniós költségvetésre épülő, és legalább ezer milliárd eurót is mozgósítani képes helyreállítási alapból támogatnák a leginkább rászoruló országokat. A vezetők nem egyeztek meg sem az alap nagyságáról, sem létrehozásának részleteiről. Ennek kidolgozása majd az Európai Bizottságra vár, a videokonferencia résztvevőinek iránymutatása alapján. A friss brüsszeli javaslatot egy következő virtuális találkozón hagyhatják jóvá az állam- és kormányfők. A csütörtöki csúcsról csak elnöki nyilatkozat készült.
Az újjáépítési alap az EU jövőre induló hétéves keretköltségvetéséhez kapcsolódna. Mint Ursula von der Leyen elnök a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón kifejtette, az elképzelések szerint az Európai Bizottság kölcsönöket venne fel a pénzpiacokon, amihez a fedezetet a közös büdzsének a bevételek és a tényleges kiadások közötti tartaléka biztosítaná. Egy 1-1,5 ezer milliárdos támogatási forma létrehozásához azonban a költségvetési plafont az összeurópai bruttó nemzeti jövedelem 2 százalékára kellene emelni a jelenlegi 1,2 százalékról, legalább az első két-három évben. Tehát a tagállamoknak mélyen a zsebükbe kellene nyúlniuk, vagy olyan új közös bevételi forrásokról megállapodniuk, amelyek pótolják a hiányt. Angela Merkel német kancellár csütörtökön a Bundestagban előrevetítette, hogy Németország hajlandó lenne a jelenleginél nagyobb összegekkel hozzájárulni a büdzséhez.
A tagországok között vita folyt arról, hogy a közösből vissza nem térítendő segély érkezzen, vagy inkább kedvezményes, hosszútávú hitel. Az előbbit például a már amúgy is eladósodott olaszok, spanyolok támogatnák, míg az utóbbit a takarékos északiak. Szakértők hibrid megoldást valószínűsítenek, vagyis az uniós támogatások és a kölcsönök valamiféle keverékét, és a bizottsági elnök is erre utalt a videócsúcs végén. Az biztos, hogy a spórolósok ellenállása miatt a tagállamok nem fogják közös adósságba verni magukat, vagyis nem lesz “koronakötvény”, amelynek lényege, hogy a szolidaritás jegyében a gazdagabbak átvállalják a szegényebbek terheit.
Az Európai Bizottság előreláthatólag május 6-án teszi közzé a következő hétéves költségvetésre vonatkozó átdolgozott javaslatait. Ursula von der Leyen elnök tervei szerint az első két évben a felzárkóztatási alapokat a járvány utáni gazdasági újjáépítés céljainak szolgálatába állítanák, ami azzal járhat, hogy az uniós támogatások oroszlánrészét átirányítják a járvány által leginkább sújtott mediterrán régióba. Egy csúcs előtt nyilatkozó uniós forrás azonban fantazmagaróriának nevezte a közép- és kelet-európaiakat máris felidegesítő találgatásokat.
