Horvátországban a kormány eddig kiválóan vizsgázott válságkezelésből. A megbetegedések száma jelentősen csökkent, hétfőn mindössze tíz új megbetegedést regisztráltak, de kedden is csak 27-et, miközben 30 embert engedtek haza a kórházakból gyógyultként. Vagyis ha lassan is, de csökken az aktív fertőzöttek száma. A halottak száma 48, a halálozási arány 2,5 százalékos.
A kormány óvatosan elkezdi a szigorú korlátozások enyhítését. Hétfőtől már nem kell a munkáltató által adott papírral igazolni, hogy az illető jogosan ment ki az utcára. Davor Bozinovic belügyminiszter, egyúttal a polgári védelem főparancsnoka, azt közölte, hogy a jövő héttől további enyhítésekre van kilátás. A határokon azonban várhatóan marad az ellenőrzés.
Csakúgy, mint megannyi másik országban, a válságból itt is a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) profitált. A februári felmérésekben a szociáldemokraták még előzték a HDZ-t, ám a múlt heti közvélemény-kutatás már fordulatot mutatott. A válságból több politikus is politikai tőkét tudott kovácsolni. Elsők között említhetjük Andrej Plenkovic miniszterelnököt, aki nemcsak a válságot kezeli jól, de időlegesen az európai politikában is tényezővé vált, hiszen jelenleg Zágráb tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét – igaz, számos zágrábi rendezvényt is le kellett mondani a vírus miatt. Zágrábot március 22-én a Richter-skála szerinti 5,3-as erősségű földrengés rázta meg, számos épület megrongálódott. Így Plenkovicnak egyszerre két komoly válsághelyzettel is meg kellett küzdenie.
A másik személyiség, aki még sokat nyerhet a mostani krízissel Vili Beros egészségügyi miniszter, aki kiváló szakember benyomását keltette, tartózkodott attól, hogy politizálja a történéseket és minden esélye megvan arra, hogy a HDZ majd őt jelölje zágrábi polgármesternek. A kormánypártnak úgyis elege van a számos korrupciós ügybe keveredett városvezetőből, Milan Bandicból.
A járvány miatt eddig 21 ezren vesztették el az állásukat, ami még gondokat okozhat a zágrábi kabinetnek.
Szerbiában egyelőre drámai állapotok uralkodnak. Már több mint 130-an vesztették életüket, a fertőzöttek száma meghaladja a 7 ezret. Európában itt vezették be az egyik legszigorúbb kijárási korlátozást. A héten ezt enyhítették, a 65 évnél idősebbek pénteken és vasárnap félórás sétát tehetnek - de csak a lakásuktól legfeljebb 600 méter távolságra. Megnyitották a piacokat is, ám este 18 óra után továbbra is kijárási tilalom van érvényben. Predrag Kon virológus, aki naponta tájékoztatja az újságírókat az aktuális helyzetről, úgy véli, hogy legjobb esetben 10-12 hét múlva csenghet le a járvány.
A kormány válságkezelését finoman fogalmazva nem illették mindig elismeréssel. Aleksandar Vucic elnök ellen komoly támadási felületet jelent virológus „szakembere”, a médiában sokat szereplő Branimir Nestorovic, aki a válság kezdetén a világ legnevetségesebb vírusának minősítette a Covid-19-et és azt tanácsolta a szerb nőknek, nyugodtan járjanak át vásárolni Olaszországba. Az ügynek talán nem is lett volna akkora visszhangja, ha maga Vucic nem hallgatta volna a háttérből mosolygó arccal a vidám előadást. Nestorovic nem kért bocsánatot, ezzel szemben lekicsinylően beszélt a horvát válságkezeléséről, mondván, szerinte a nyugati szomszéd olcsó teszteket használ. Egyúttal azt is közölte, korábbi kijelentése „céltudatos vicc” volt, bár az sem akkor, sem utólag nem tűnt humorosnak.
A kormánypárti szerb média (ellenzéki már alig maradt) egyfajta szuperhősnek állítja be Vucicot, de a járvány megmutatta, hogy az ország nincs felkészülve a válsághelyzetekre. Az elnök a krízist arra használja fel, hogy minél több politikai hasznot húzzon belőle. Bevezette a rendkívüli állapotot, felfüggesztette a parlamentet, még több hatalom összpontosul a kezében, mint korábban. Amikor totális kijárási tilalmat vezetett be, az emberek pánikszerű bevásárlásba kezdtek. Ez is közrejátszhatott abban, hogy az országban hirtelen rendkívüli módon megemelkedett a fertőzések száma.
