Jogszabályi szinten is megerősítené a kormány, hogy azoknak a személyeknek, akik iskolai tanulmányaik során bizonyítottan nem kaptak megfelelő minőségű oktatást, ne csak pénzbeli kártérítést, hanem oktatási, felnőttképzési szolgáltatást is megítélhessen a bíróság „sérelemdíjként” – derült ki egy lapunk birtokába került módosító javaslatból. Az indoklás szerint erre a gyöngyöspatai szegregációs per miatt van szükség, amelyben a Debreceni Ítélőtábla 60 roma fiatalnak összesen 99 millió forintos kártérítést ítélt meg, miután éveken keresztül elkülönített osztályokban, szegregáltan „oktatták” őket a gyöngyöspatai iskolában.
A javaslat szerint a köznevelési törvény 59. paragrafusát azzal a bekezdéssel egészítenék ki: ha egy nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót személyiségi jogában megsérti, akkor a bíróság a sérelemdíjat oktatási, képzési szolgáltatásként is meghatározhatja. „A bíróság által megítélt oktatási, képzési szolgáltatást a károkozó saját maga vagy vásárolt szolgáltatásként biztosítja.”
Az indoklásban az olvasható, a gyöngyöspatai ügyben hozott ítélet kapcsán „merült fel igény” ennek a lehetőségnek a megteremtésére. „A módosítás a jövőben bekövetkező, nem megfelelő minőségű oktatáshoz való hozzáférés esetén bekövetkező jogsértésekre vonatkozóan teremti meg ezt a lehetőséget” – írják.
– A bíróságnak eddig is lett volna lehetősége nem pénzbeli, úgynevezett természetbeni kártérítést megítélni, az eredmény szempontjából a törvénymódosítás nem okoz nagy változást – mondta a Népszavának Kegye Adél ügyvéd, aki korábban a gyöngyöspatai gyerekeket és szüleiket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványnak dolgozott. Szerinte ez inkább egy szimbolikus üzenet az iskolai elkülönítés áldozatainak, hogy a jövőben mire számíthatnak, illetve mutatja, hogy a roma gyerekeket ért jogsértéseket külön kell kezelni minden más személyiségi jogi jogsérelemtől – nekik ne feltétlenül járjon a pénzbeli kártérítés.
– Ezzel, gondolom, el akarják tántorítani azt a több ezer másik gyereket a jogérvényesítéstől, akik ugyancsak perelhetnének, mert elkülönítik őket. Másrészről véleményem szerint ez burkolt iránymutatás a bíróságoknak, hogy a jövőben hogyan kellene dönteniük – fogalmazott.
A Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott jogerős ítéletet a gyöngyöspatai szegregációs perben. Kimondták: a jogellenes iskolai elkülönítéssel megsértették a településen élő roma családok egyenlő bánásmódhoz való jogát, amiért az alperes tankerületnek és az önkormányzatnak pénzbeli kártérítést kell fizetnie. Erre nem voltak hajlandóak, a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához. Kegye Adél hangsúlyozta: ha a törvénymódosítást elfogadják, annak nincs visszamenőleges hatálya, tehát a Kúria erre hivatkozva nem dönthet majd a nem pénzbeli kártérítés megítélése mellett.
Emlékezetes: idén januárban Orbán Viktor miniszterelnök is állást foglalt az ügyben, a jogerősen megítélt kártérítést igazságtalannak, „munka nélkül keresett pénznek” minősítve. Néhány nappal később a Kossuth rádióban bejelentette: az állam nem fog pénzt adni a gyöngyöspatai romáknak, ehelyett oktatási lehetőségeket fognak biztosítani.
Mindez nagy felháborodást keltett az érintettek körében. Horváth Aladár roma jogvédő fel is jelentette a kormányfőt becsületsértés és hivatali visszaélés miatt, ám ezt a Központi Nyomozó Főügyészség végül elutasította. A Kúria április 15-én foglalkozott volna az üggyel, de a koronavírus-járvány miatt hozott rendkívüli ítélkezési szünetre tekintettel elhalasztották a tárgyalást.