Egy kaliforniai megye lakosainak tömeges antitestvizsgálata azt mutatta, hogy a vizsgálat idején 1000 körüli regisztrált fertőzötthöz képest 48-82 ezer lehet a tényleges fertőzöttek száma. A kutatás eredményeit több szakember vitatja, a szerzők szerint viszont inkább még alul is becsli a valóságot – írja az Index, a medRxiv, majd a Nature által publikált cikkeket idézve.
A szakemberek szerint a járvány tényleges kiterjedésről (illetve a valós halálozási arányról) majd csak azután lehetnek a valósággal köszönőviszonyban álló becsléseink, ha nagy populációra kiterjedő szerológiai vizsgálatokat folytatnak - vagyis sok emberben ellenőrzik, hogy rendelkeznek-e koronavírus-ellenes antitestekkel. Az első ilyen vizsgálatot nemrég végezték el a kaliforniai Santa Clara megyében a Stanford Egyetem kutatói. Az eredmények szerint
Április első napjaiban a kutatók összesen 3300 Santa Clara-i lakostól vettek vérmintákat, és meghatározták, hogy az illetők rendelkeznek-e a korábbi (vagy aktív) koronavírus-fertőzést bizonyító antitestekkel. Az eredmények szerint minden 66. ember bizonyult fertőzöttnek.
Ebből a kutatók úgy becsülték, hogy Santa Clarában, ahol nagyjából kétmillió ember él, a fertőzöttek tényleges száma 48 és 82 ezer között lehet. Ez a szám még messziről sem hasonlít a vizsgálat idején ismert ezer körüli fertőzöttre (jelenleg a megyében 1900 a fertőzöttek regisztrált száma).
Fontos észben tartani ezzel az eredménnyel kapcsolatban, hogy még nem esett át szakmai lektoráláson, ugyanakkor a Stanford a világ egyik legjobb egyeteme. Ennek ellenére a tanulmány megjelenése után többen is kritizálták a módszerüket, a világ egyik vezető tudományos folyórata, a Nature viszont elég megbízhatónak látta a vizsgálatot ahhoz, hogy hosszasan számoljon be róla.
A tömeges vizsgálattal érthetjük meg a járvány természetét
Ez az első, széles nyilvánosságot kapott eredménye a nemrég beindult, statisztikailag is értelmezhető tömegeket bevonó antitest-vizsgálatoknak. Világszerte több mint egy tucat városban kezdtek ilyen projekteket, illetve az Egészségügyi Világszervezet is megkezdte a maga globális szerológiai vizsgálatát Szolidaritás 2 néven. (A Szolidaritás 1 olyan globális gyógyszerkísérlet, amelyet ugyancsak a WHO koordinál, és négy esetlegesen hatékony, már törzskönyvezett gyógyszer használhatóságát vizsgálja a koronavírus ellen.)
Az Index hozzáteszi, az efféle szerológiai vizsgálatok révén kaphatunk egyedül valós képet arról, hogy pontosan mekkora a tünetmentes fertőzöttek aránya, mekkora a tényleges mortalitás, kik fertőződnek és betegszenek meg súlyosan nagyobb eséllyel, mint mások, illetve például mekkora szerepet játszanak a gyerekek a fertőzés terjesztésében. A portál szerint valószínűleg a közeljövőben záporozni fognak az ehhez hasonló eredmények, és néhány hónap múlva már teljesen más léptékű járványról lesz tudomásunk. Ez egyrészt fokozott óvatosságra kell intsen mindenkit, hiszen arra utal, hogy a hivatalosan kiadott számoknál akár két nagyságrenddel több fertőzött is lehet a népességben, így nagyobb a fertőzésveszély is.
Viszont egyúttal jó hírként is értelmezhető, hiszen arra utal, hogy a betegség halálozási mutatói a valóságban alacsonyabbak, mint az a regisztrált fertőzöttek és a halálos áldozatok számának elosztásából kiszámítható.
A valós mortalitási rátát a Santa Clara-i vizsgálatban 0,1-0,2 százalékosra becsülték, ugyanakkor ez a szám alacsonyabb, mint más kutatóintézetek modelljei alapján számolt értékek. A University College London szakemberi például az Egyesült Királyságra úgy kalkulálnak, hogy a halálozási arány 0,9 százalékos, míg Kínára ugyanez az érték 0,66 százalék. A Diamond Princess óceánjárón kitört lokális járvány halálozási arányát 0,5 százalékosnak becsülték.
A halálozási arány gyakorlatilag minden járvány esetén csökkenni szokott az előzetes becslésekhez képest. A fertőzések előrehaladtával a kutatók egyre többet megtudnak a betegségről, egyre nagyobb arányban ismerik fel a fertőzötteket. Ugyanez ment végbe a H1N1 influnza-pandémia esetén is.
A tesztek pontosságán múlhat minden
A vizsgálatok pontossága az alkalmazott tesztek miatt kérdőjelezhető meg. Az elérhető tesztek sok helyütt azért nem forgalmazhatók, mert a nemzeti gyógyszerügyi hatóságok nem fogadják el őket pontosnak.
Bár az is igaz, hogy az ellenük felvetett kritikák általában a fals negatív eredményekről szólnak (vagyis arról, hogy nem ismerik fel a meglévő antitesteket). Ebben az esetben tehát az őket használó vizsgálatok inkább alulbecsülik a fertőzöttek számát, vagyis a tényleges arány ennél magasabb is lehet.
A Stanford kutatói az őket ért kritikákra reagálva kijelentették, hogy a vizsgálat előtt ellenőrizték a teszt hatékonyságát. Egyébként nem kínai, hanem amerikai antitesttesztet használtak, amely kiszerelésében hasonló az otthoni terhességi tesztekhez. Az előzetes hitelesítő vizsgálat során 37 pozitív és 30 negatív mintát ellenőriztek a teszttel.
Az eredmények szerint a pozitív esetek kétharmadát azonosította helyesen, a negatív eseteknek viszont 100 százalékát. Ez is arra utal, hogy az eredmények valószínűleg nem becsülték túl a fertőzöttek számát, hanem inkább alulbecsülték azt. Utólag újabb ellenőrzést végeztek: ekkor 30 pozitív és 88 negatív mintát teszteltek. Az eredmények szerint 28 pozitívat ismert fel helyesen a teszt, és újra minden negatívat.
A vizsgálat eredményei amiatt is torzíthatnak némiképp, mert a vizsgált populáció nem volt teljesen reprezentatív a teljes Santa Clara-i lakosságra nézvést (több fehér, nő és jómódú volt a tesztelt személyek között, mint általában) - és a veszélyes járványgócoknak számító börtönöket, idősotthonokat és más bentlakásos intézményeket kihagyták a mintavételből. Viszont ezt a torzítást a végső becslésben igyekeztek statisztikai módszerekkel korrigálni.
