Valószínűleg úgy gondolták, hogy járvány idején senki sem foglalkozik majd a transznemű emberek jogaival. Tévedtek – jelentette ki kérdésünkre Dombos Tamás szociológus, a Háttér Társaság ügyvivője.
A Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes által jegyzett „salátatörvény” egyik javaslata rendelkezik arról, hogy az anyakönyvi nyilvántartás kizárólag a születési nemet tartalmazhatja, azon a személyazonosító okmányokban sem lehet változtatni. Civil szervezetek és ellenzéki pártok sora, valamint 63 EP-képviselő is tiltakozott. A transznemű és interszexuális emberek védelmében alapvető fontosságú, hogy a nemváltást jogilag is elismerjék – állapították meg nyílt levelükben.
Az a közlemény, amelyet sok szervezet nevében a Szivárvány Misszió Alapítvány juttatott el szerkesztőségünknek, hangsúlyozta, hogy a Semjén-féle javaslat sérti az alaptörvényt, de ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek is, amelyek a nem- és névváltoztatást alapvető emberi jognak minősítették.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője nemrég azt nyilatkozta lapunknak, hogy a felhatalmazási törvény után benyújtott salátatörvényről rá lehet ismerni az elmúlt tíz év Orbán-kormányára: a csomagon belül a nemváltozatás jogi tilalmára vonatkozó passzus a „liberális energiák lekötésére” szolgál.
„Kétségtelen, hogy a kormány időnként figyelemelterelésként bedob valamilyen gumicsontként, de ezúttal szerintem másról van szó” – vitatkozott az állítással Dombos Tamás. Felidézte a Háttér Társaság által februárban közzétett hírt: a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kimondta, hogy a hatályos jogszabályok alapján a kormányhivatalnak érdemben kell vizsgálnia a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó kérelmeit. A Semjén-féle javaslatnak tehát – tette hozzá Dombos – volt közvetlen kiváltó oka.
Ilyen ügyekben a kétezres évek eleje óta sokáig szokásjogon alapuló eljárás működött. 2014-ben aztán született egy jogszabály, de annak rendelkezéseit az érintett állami szervek egy idő után eltérően értelmezték. A kormányhivatal az Emberi Erőforrások Minisztériumától várt egészségügyi szakvéleményt. A tárca viszont ennek kiadására nem jogosult, ahogyan a kérelmezők egészségügyi adatainak megismerésére sem. A minisztérium az EU adatvédelmi rendeletére hivatkozva az iratokat elbírálás nélkül visszaküldte a kormányhivatalnak. A kör bezárult.
Székely László ombudsman vizsgálata 2016 szeptemberében arra a megállapításra jutott, hogy a helyzet alapjogot sért: az eljárást jogszabályban részletesen kell szabályozni ugyanis. Csakhogy ebből az lett, hogy – 2018 elején egy rövid időszak kivételével – három és fél éve nem adnak ki a kérelmezőknek hivatalos nem- és névváltoztatási engedélyeket.
„Egy transznemű életében elengedhetetlen a nem- és névváltoztatás, ez az első lépés szinte mindenhez” – kommentálta a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság döntését az eljárást kezdeményező 20 éves transznemű nő. „Gyakorlatilag az életemet lehetetlenítette el a hatóságok időhúzása. Nem mertem már az orvoshoz sem elmenni, nehogy a rendelőben egy olyan nevet halljak, ami igazából soha nem volt az enyém. Nem mertem bemenni a dohányboltba venni egy vizet, nehogy elkérjék a személyim. A nem- és névváltoztatás számomra tiszta lapot, az élet egy új szakaszát jelenti, hogy hivatalosan is az lehessek, aki mindig is voltam.”
Dombos Tamás szerint a nemváltoztatási tilalom a Fidesz-KDNP számára elvi kérdés. A mostani javaslat azonban előkészületlenül, kapkodva született, és csak az utolsó pillanatokban került be a Semjén-féle csomagba. A kormány nyilván egy „huszárvágással” akarta elintézni az ügyet, de – folytatta a Háttér Társaság ügyvivője – a számításba hiba csúszott.
Az azonos neműek házassága, vagy például az, hogy örökbefogadhatnak-e gyereket, olyan terület, ahol az EU tagállamainak nagy a mozgástere. A nemváltoztatás lehetővé tételéről azonban a strasbourgi emberi jogi bíróság egyértelmű és egységes döntéseket hozott. „Semmi esélye a kormánynak. Ha a törvénymódosítást elfogadják, csak idő kérdése, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága mikor hozza meg az elmarasztaló döntést. Mivel több hasonló magyarországi ügy már így is Strasbourgban van, előfordulhat, hogy még az idén” – mondta Dombos Tamás.
A már idézett ombudsmani vizsgálat szerint 2014-ben 21, 2015-ben 43 nem- és névváltoztatási kérelmet nyújtottak be, ezek közül csak néhányat utasítottak el. Ahhoz, hogy valaki jogi értelemben is megváltoztassa a nemét, nincs feltétlenül szükség úgynevezett „nemi megerősítő orvosi beavatkozás” – hormonkezelés vagy műtét – elvégzésére.
