Többet kell befizetniük a nagy élelmiszerláncoknak a járvány elleni védekezési alapba kiskereskedelmi különadó formájában, mint amennyit az idén bérfejlesztésre költenek, ennek pedig félő, hogy a végén a dolgozók isszák meg a levét – véli Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke. Számításai szerint a két legnagyobb multinál az idén mintegy 7 milliárd forintot fordítottak béremelésre, év végig viszont 8 milliárd forint vagy még annál is több különadót kellene befizetniük (amennyiben decemberig fennmarad a veszélyhelyzet, hiszen elméletileg a kiskereskedelmi különadóról szóló kormányrendelet is csak addig él). A kisebb cégek adóterhe pedig már 3-4 hónap alatt is több lesz, mint amennyit az idén fizetésemelésre költenek.
Karsai Zoltán szerint mindebből az következik, hogy a jövő évi béremeléseknek búcsút mondhatnak a dolgozók, sőt, hamarosan csoportos létszámleépítések is jöhetnek abban az ágazatban, az élelmiszerkereskedelemben is, amely egyébként a különadó nélkül viszonylag jól átvészelte volna a koronavírusjárványt. A mintegy havi egymilliárd forintnyi különadóval sújtott Spar például a megnövekedett márciusi forgalom miatt felvett új dolgozókat a különadóra hivatkozva bocsájtja most el – ez mintegy 900 dolgozót érint. Karsai Zoltán szerint azonban az egyik nagy hazai bútoráruháznál is sor került már több mint 50 fős létszámleépítésre, és félő, hogy hamarosan más élelmiszerláncok is elbocsátásba kezdenek. Hiába generáltak ugyanis a február végi, március eleji pánikvásárlások kiugró forgalmat, a túlórákra, illetve a védekezésre – maszkokra, fertőtlenítésre, plexifalakra – az áruházak sokat is költöttek. A vásárlási láz ráadásul már jócskán alább is hagyott. A húsvét pedig végképp nem úgy sikerült a kereskedők beszámolói szerint, mint azt a tavalyi forgalom alapján számolták, a vásárlók visszafogták a költéseiket – magyarázza a szakszervezeti vezető.
Az idén összesen 36 milliárd forint – a költségvetés szempontjából aprópénznek számító - extra bevételt remél a kormány, nagyobbrészt a kiskereskedelmi multiktól; a május 1-től bevezetendő adó mértékét ugyanis a bevétel függvényében sávosan állapítja meg a rendelet. Azoknak a cégeknek kell fizetniük, amelyek előző évi árbevétele meghaladta az 500 millió forintot: félmilliárd és 30 milliárd forint árbevétel között 0,1, 30-100 milliárd forint között 0,4, 100 milliárd forint felett pedig 2,5 százalékot. A fenti paraméterek mentén lényegében minden kereskedelemmel foglalkozó cégnek fizetnie kell: az élelmiszer-, ital- és dohányboltokon túl a gépjármű- és a gépjármű-alkatrész kereskedőknek és a benzinkutaknak is, csakúgy, mint az információs, híradás-technikai termékeket, ruházati cikkeket, játékot vagy könyvet árusítóknak, valamint az online kereskedőknek.
A KSH adatai szerint mintegy 120 ezer kiskereskedelmi üzlet működik Magyarországon, ezek túlnyomó többsége nem fog fizetni, mert az éves forgalmuk 500 millió forint alatt marad. Egy-két ezerre becsülhető azon kereskedők száma, akiknek az árbevétele 500 millió és 30 milliárd forint között van, néhány tucat társaság éves árbevétele pedig 30 és 100 milliárd forint közötti. A tervezett 36 milliárd forintnyi adó érdemi része tehát mindössze tíz társaságtól érkezik majd be – mutatott rá Laczka Sándor, a Deloitte magyarországi kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.
A 2018-as forgalmi adatok alapján a legmagasabb, 2,5 százalékos kulcs csak néhány nagy nemzetközi kiskereskedelmi láncot – a Tescot, Spart, Lidlt, Auchant, Penny Marketet, Aldit – érinti – így számol Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest partnere is. Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a két alacsonyabb kulcs is számtalan kereskedőt kötelez több tíz-, illetve esetenként százmilliós nagyságrendű adó megfizetésére egy olyan időszakban, amikor a nem napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek csak korlátozottan tarthatnak nyitva, látogatásuk pedig a kijárási korlátozás értelmében rendszerint tiltott.
