Nemcsak Magyarországon, de másutt is szinte páratlan teljesítmény az, hogy valaki 65 esztendőt töltsön pénzügyek világában meghatározó szerepben. Egymást váltó rendszerekben, progresszív nézeteit soha fel nem adva, töretlenül. Ha valaki hosszú pályafutása során találkozott Pulai Miklóssal, három dologra biztosan emlékezni fog: hatalmas szaktudására, bölcs mosolyára és az elmaradhatatlan cigarettafüstre. Az 1945 után a Szovjetunióban – édesapjával együtt – eltöltött két éves „malenkij robot” után útja egyenesen a Pénzügyminisztériumba vezetett, ahol alig 30 évesen már miniszterhelyettesi rangig emelkedett. Mi, akik már élesen emlékszünk az 1956 októberét követő hónapokra, tudtuk, hogy az élelmiszerellátás biztonsága a másik reformer Nyers Rezsőhöz, az ütemes bérfizetésekről való gondoskodás pedig Pulai Miklós nevéhez fűződött. Majd az OTP-nél eltöltött évei során is letette a névjegyét, hiszen az addig ismeretlen lakáshitelezés feltételeit teremtette meg. Térségünkben elsőként társasház-építési programot alkotott meg. A nemzeti bank első elnökhelyettesévé történt kinevezésének éve: 1968, az új gazdasági irányítási rendszer kezdő esztendeje. Pulai Miklós nevéhez köthető, hogy a gazdasági reform nyomán az MNB már nem a pénzügyi tárca alárendeltségében működött. Megviselte ugyanakkor, hogy a reformellenes erők felülkerekedése nyomán kemény csatában kellett megvédenie a vívmányokat. Az 1980-as évek elején a Világbank első magyarországi kormányzója lett. Majd útja a már a piacgazdaság elemeit is alkalmazó Országos Tervhivatalba vezetett. A rendszerváltást követően a Magyar Bankszövetség főtitkára lett, és 21 esztendeig viselte ezt a tisztséget. Az, hogy a korszerű bankrendszer, a számottevő európai és amerikai szakmai befektetők megjelenése révén ma megfelelően működik Pulai Miklós nélkül elképzelhetetlen lenne.