Több ponton is módosítja a kormány a magyar „Kurzarbeit” szabályait: a programba beléphetnek például a munkaerőkölcsönző cégek, valamint azon vállalkozások is, amelyek korábban már részesültek hazai forrásból valamilyen munkahelyteremtő vagy -megtartó támogatásban. A múlt hét óta igényelhető állami bérkiegészítést jelenleg csak azon dolgozók után kérhetik a cégek, akiknek a munkaideje maximum 50 százalékban csökkent, de ezt a felső korlátot most 75 százalékra emelnék. Vagyis már azon munkavállalók után is igénybe vehető lenne a bérkiegészítés, akik számára napi 2 óra munkavégzést tud biztosítani a cég. A támogatás feltételeként előírt képzést pedig a kérelem pozitív elbírálását követő két éven belül kell csak teljesíteniük az érintett cégnek, illetve dolgozóiknak.
Minderről Palkovics László innovációs miniszter tájékoztatta hétfőn a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjait, azaz a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket. Szavaiból kiderült az is, hogy az elbocsátási tilalom csak azokra a dolgozókra vonatkozik majd, akik után igényelt bérkiegészítést a munkaadó, vagyis nem az adott cég összes dolgozójára – számolt be lapunknak a VKF-ülésen elhangzottakról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte a módosítások főként a munkaadók igényeit követik: a dolgozók szempontjából az volna a jobb, ha a bértámogatásban részesülő cégek teljes munkavállalói gárdájára vonatkozna az elbocsátási tilalom, tehát azokra is, akiknek nem tud most még 2 órányi munkát sem biztosítani a cég. A munkaerőkölcsönző cégek bevonása pedig túl későn érkezett, hiszen ezen vállalkozások már rengeteg dolgozót elbocsátottak, a koronavírusjárvány miatti leépítések első áldozatai az így foglalkoztatott munkavállalók voltak – mutatott rá. Az elbocsátott dolgozók megsegítéséről ugyanakkor továbbra sem esik szó, mint ahogyan arról sem, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akiknek még 2 órányi munkát sem tud biztosítani a cég.
Abban nem lesz változás, hogy a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát vállalja át az állam, és a plafon is marad a minimálbér duplája, azaz bruttó 322 ezer forint. A támogatást pedig továbbra is igényelniük kell a járási hivataloknál a cégeknek, nem lesz automatizmus a bérkiegészítés – mondta el Kordás László.
A VKF ülésén vita bontakozott ki arról, hogy mi számít az igénylési feltételként szabott nemzetgazdasági érdeknek. A kormányzati oldal részéről ennek kapcsán az hangzott el, hogy ezt a feltételt nem fogják szigorúan vizsgálni, és a koronavírusjárvány miatt veszteségeket elszenvedő cégek mindegyike részesülhet a támogatásban – idézte fel Kordás László, megjegyezve, hogy így viszont kevéssé érthető, mi szükség van erre a kitételre.
A szakszervezeti vezető elmondta azt is: az ülésen a három szakszervezeti konföderáció együttesen kérte, hogy a kormány vonja vissza azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára a kétéves munkaidőkeret egyoldalú elrendelését. A kormány azonban nem szándékozik ezt megtenni. A munkaidőkeret meghosszabbításának lényege, hogy azok a dolgozók, akik most – például megrendelés, vagy a szolgáltatásra igényt tartók hiányában – nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, kapnak fizetést, később viszont az így kieső időt külön juttatás nélkül dolgozzák le. Így viszont előállhat olyan helyzet, hogy a dolgozónak egy hónapban csak egyetlen szabadnapja lesz a későbbiekben. A munkaidőkeret elnyújtására már a nagy tiltakozóakciókat kiváltott, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett módosítás is lehetőséget ad, de arról eddig kollektív szerződésben kellett megállapodni a szakszervezetekkel. Most viszont a munkaadóknak még csak egyeztetniük sem kell erről.
Kordás László szerint teljesen indokolatlan, és teljesen kizsigerelheti a dolgozókat, ha a munkaadók mindenféle egyeztetés nélkül hosszabbíthatják meg ily módon a munkaidőkeretet, a szakszervezetek ezért a veszélyhelyzet elmúltával nagyon keményen fel fognak lépni ellene.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke viszont üdvözölte, hogy a kormány számos javaslatukat figyelembe vette. Szerinte a kormány által tervezett változtatások révén jóval több cég tudja majd igénybe venni az állami bérkiegészítést, így több munkahelyet tudnak majd megmenteni. Megjegyezte: maradtak még olyan részletek, ahol nem teljesen egyezik a felek véleménye, de a kormány nyitott a további tárgyalásokra.
Az ITM szerint egyszerű igényelni
A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány is egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére – jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján az MTI jelentése szerint (lapunkat a tájékoztatóra újfent "elfelejtették" meghívni). Elmondta azt is: egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni. A változások közül kiemelte, hogy a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek. A bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet - tette hozzá.
Az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor közölte azt is: a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok nem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz.
Az igényléseket egyszerűsíti, hogy nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát. A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra - tette hozzá az államtitkár.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hatékonynak nevezte a kormányzati intézkedéseket, de hangsúlyozta, hogy a válság a munkaadóktól és a munkavállalóktól is erőfeszítéseket követel. Parragh László szerint pánikveszély már nem fenyeget, a vállalkozások igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez, és hamarosan eljön az újrakezdés, sőt a fejlesztések ideje is.
A kamarai vezető a bejelentett változásokon felül üdvözölte, hogy a Széchenyi kártya munkahelymegőrzési és fejlesztési elemekkel bővül, és azt is, hogy folytatódnak az egyeztetések a kormánnyal. A helyzet folyamatosan változik, a gyors döntés jelentősége felértékelődik, így az is kedvező, hogy bürokratikus terhek leépítésével teret nyernek az egyszerűsített megoldások - hangsúlyozta Parragh László.
