A körülötte égő erdő nem fenyegeti sem a csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant, máig sugárzó négyes blokkját, sem a föléje épített beton- és acélszarkofágot - értenek egyet szakértők. Már az atomerőművek tervezése során figyelembe veszik ugyanis az erdőtűz lehetőségét. Így a létesítményt emiatt úgynevezett védőövezet veszi körül. Bár az erőműtől körülbelül tíz kilométerre április elején, több gócponton felcsapó lángok olykor egy-két kilométerre is megközelítették az objektumot, az érdemi hatás és így egy újabb nukleáris baleset lehetősége is kizárt. Azt ugyanakkor, hogy a világ közvéleménye mennyire érzékeny a 34 évvel ezelőtti balesettel kapcsolatos rezdülésekre, jellemzi a téma kapcsán a közösségi hálózatokon elterjedt álhírek kiemelkedő mennyisége.
Azt ugyanakkor a szakemberek sem tagadják, hogy a nukleáris katasztófa során elszennyezett erdőből a mostani tűz nyomán radioaktív anyagok szabadultak fel. A sugárzás viszont lényegében csak az eleve lakatlan legbelső zónában nőtt némiképp. Igaz, ez is fenyegetheti a megfeszített oltásban részt vevő több száz tűzoltót. A pusztítást az elmúlt hetek során jórészt sikerült megfékezni, bár újabb, parázsló fészkekről továbbra is érkeznek hírek.
A szennyezés mértékéről is kiterjedtségéről ugyan zajlik vita - amit az ukrán tájékoztatás hiányosságai csak táplálnak -, azt a környezetvédők sem tagadják, hogy a térségtől mintegy száz kilométerre lévő ukrán fővárosig, Kijevig a némiképp megnövekedett radioaktív szennyezés már nem hatolt el. Ennél fogva - az álhír-özön ellenére - az is kizárt, hogy ez bármilyen hatást gyakoroljon Magyarország levegőjére. Igaz, a hazai hatóságok - például az Országos Atomenergia Hivatal - egyaránt kiemelt figyelemmel kísérik az eseményeket. Más kérdés, hogy az erdőtűz okozta füst rendkívüli légszennyezést okoz Kijevben. Olyannyira, hogy a főpolgármester, Vitalij Klicsko volt bokszoló világbajnok azt javasolta a lakosságnak, hogy most a légszennyezés miatt se menjenek el otthonról és tartsák zárva az ablakokat.
