Látványos, kampányvideónak is beillő összeállítást tett közzé egy új szükségkórházról a dél-törökországi Adana polgármestere. Zeydan Karalar a tavaly márciusi, ellenzéki áttörést hozó helyhatósági választásokon került a több mint egymillió lakosú török metropolisz élére. A kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa a felvételeken büszkén mutatta az ezerágyas létesítményt, amelyet a helyi önkormányzat saját kezdeményezésre egy konferenciaközpontban rendezett be. Az átalakításokat azért végeztek el, hogy felkészüljenek a koronavírus-járvány súlyosbodására. Törökországban ugyanis még mindig ijesztő gyorsasággal növekszik a fertőzések száma, a hivatalos adatok szerint az ország már Kínát és Iránt is megelőzte e tekintetben.
Az adanai polgármester azonban hiába ajánlotta fel a szükségkórházat az egészségügyi minisztériumnak, elutasítással találta szembe magát. A kormányzó iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) már a projekt kezdete óta felesleges pénzkidobásról beszél, megkérdőjelezve, hogy a létesítmény alkalmas lesz-e egyáltalán betegellátásra. Ennek fényében nem is olyan meglepő, hogy a tartományi egészségügyi igazgatóság vizsgálata elégtelennek tartotta a higiéniai feltételeket, és elrendelte a szükségkórház lezárását.
Recep Tayyip Erdogan török államfő láthatóan nem tűri a konkurenciát a járvány elleni küzdelemben. Az országot 2003 óta irányító politikus nemhogy nem hajlandó együttműködni az ellenzéki városvezetőkkel a közös, láthatatlan ellenséggel szemben, még le is töri a kezdeményezéseiket és figyelmen kívül hagyja a javaslataikat. Utóbbit jól mutatja egy másik szükségkórház esete is: Isztambulban az utasforgalom elől tavaly bezárt Atatürk repülőtér két kifutópályájára építik a létesítményt, mit sem törődve azzal, hogy az ellenzéki főpolgármester, Ekrem Imamoglu szerint ezzel tönkreteszik a légikikötőt. A CHP politikusa egy közeli konferenciaközpontot vagy a reptér melletti üres mezőket ajánlotta alternatívaként, de a kormány nem változtatott tervén.
Erdogannak feszült a viszonya Imamogluval, mivel a városvezetőt lehetséges kihívójaként tartják számon a 2023-ban esedékes államfő-választáson. Mindez a jelenlegi válságkezelésre is rányomja a bélyegét: másfél hete például az isztambuli főpolgármester is csak a sajtóból értesült az utolsó pillanatban bejelentett hétvégi kijárási tilalomról, amely vásárlási rohamot és káoszt okozott az érintett területeken - köztük a 16 milliós metropoliszban is.
A török elnök a maga részéről úgy látja, az ellenzéki városvezetők túllépnek hatáskörükön, hogy ezáltal saját népszerűségüket növeljék. Április elején “párhuzamos állam” létrehozásával vádolta meg a három legnagyobb török metropolisz - Isztambul, Ankara és Izmir - ellenzéki főpolgármesterét, mert azok adománygyűjtést indítottak a rászorulóknak. Erdogan erre válaszul saját jótékonysági felhívást intézett a lakossághoz, a török belügyminisztérium pedig illegálisnak nevezte az önkormányzatok akcióját, és befagyasztotta a gyűjtésre használt számlaszámukat. A Sözcü című kemalista napilap értesülései szerint az ügyben a hatóságok már nyomoznak is Imamoglu és az ankarai főpolgármester, Mansur Yavas ellen.
Jelzésértékű, hogy az elnök által az ellenzéki városvezetőkkel kapcsolatban használt “állam az államban” kifejezést a kormányzati kommunikációban eddig főként az Erdogannal egykor szövetséges Fetüllah Gülen iszlamista hitszónok követőivel összefüggésben használták. Az elmúlt években ugyanis a török hatóságok kíméletlenül számoltak le a mozgalom tagjaival, arra hivatkozva, hogy a “gülenisták” szervezték meg a 2016-os puccskísérletet. Mindezek alapján nem sok jó vár az önállóskodó polgármesterekre.
