A Magyar Helsinki Bizottság támogatja a rendkívüli járványhelyzet gyors és hatékony leküzdését, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ennek érdekében hozott állami intézkedések ne sértsék a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat – írja hétfői közleményében a jogvédő szervezet.
„Kevesebb mint két hét alatt, mintegy 33 ezer kórházi ágyat kellett szabaddá tenni az intézményvezetőknek, és további közel hétezret kell még felszabadítaniuk ismeretlen határidővel. Ez derül ki röviden a sajtó híradásaiból és a sokszor ellentmondásos kormányzati kommunikációból. Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg, de az nyilvánvaló: a miniszteri utasításnak csak úgy lehetett eleget tenni, hogy tízezres nagyságrendben tesznek ki a kórházból betegeket, hiszen másik gyógyintézetbe való áthelyezés a pácienseknek csak kis részénél jöhet szóba, mivel minden kórházban csökkenteni kell a betegszámot az előírt jelentős befogadóképesség megteremtése érdekében” – tették hozzá.
Kiemelték: „ha eddig nem indokolatlanul volt kórházban 10–20 ezer ember Magyarországon, akkor bizonyos, hogy a kórházaknak a legnagyobb jóindulat és szakmai gondosság mellett is többezer olyan embert kell elküldeniük, aki orvosi egészségügyi ellátást és felügyeletet igényel.”
Szakemberek szerint az otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátási rendszer jelenleg nem alkalmas annak a többezer betegnek az ellátására, aki így egyszerre a szakápolási rendszerre zúdul – egyrészt a munkaerőhiány, másrészt az egészségbiztosítás által finanszírozott vizitszámok korlátozottsága miatt. Így jelenleg megoldatlan az elküldött betegek megfelelő ellátásának biztosítása – közölték.
A Magyar Helsinki Bizottság levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, hogy haladéktalanul és átfogóan vizsgálja ki a történteket. A civil jogvédők kérelme így fogalmaz: „Nem fér hozzá kétség, hogy a rendkívül gyors ütemű és jelentős (a nyilvánosság számára megismerhető számításokkal alá nem támasztott) volumenű kórházi ágykapacitás-felszabadítás felveti az alapvető jogokkal – közöttük veszélyhelyzetben is korlátozhatatlan alapvető jogokkal – kapcsolatos, tömeges visszásság okozásának veszélyét, és ez a veszély kellően közvetlen ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának sürgős hivatalbóli vizsgálatát indokolttá tegye.”
