Az óceán vízének melegedése miatt minden idők legnagyobb kiterjedésű korallfehéredése sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt, ezért ausztrál tudósok nagyszabású próbálkozásba kezdtek az óceánvíz lehűtésére: kifehérítik a térségben lévő felhőket. A kutatók a világ legnagyobb korallzátonya térségében egy hajón elhelyezett hóágyúhoz hasonló, átalakított turbinából több billió nanoméretű sókristályt szórtak a levegőbe. Az apró sókristályok az alacsonyan szálló felhőkbe vegyülve kifehérítik azokat, ezáltal a felhők jobban visszaverik a napfényt, amely így kevésbé melegíti az óceán vizét.
Daniel Harrison, a Southern Cross Egyetem kutatója, a projekt vezetője „nagyon, nagyon bátorítónak” nevezte a március végén végrehajtott kísérletet, amelyet az egyetem kutatói a Sydney-i Óceántudományi Intézet szakembereivel együtt végeztek. Harrison szerint a kísérlet sikeressége ellenére legalább négyévnyi további kutatás szükséges ahhoz, hogy bebizonyosodjon elméletük helyessége. Ahhoz, hogy a felhők kifehérítésével elejét vegyék az óceánvíz melegedésének, tízszer nagyobb méretű kísérletre van szükség, több nagy turbina alkalmazásával – magyarázta Harrison. Ha elméletük jól működik, a kutatók azt remélik, hogy
Ausztrál kutatók márciusban végzett átfogó vizsgálatának eredményei azt mutatták, hogy a rekordmeleg óceánvíz miatt a 2300 kilométer hosszan elnyúló zátonyrendszert immár a harmadik tömeges korallfehéredés sújtja öt éven belül. A fehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk.
Most először fordult elő, hogy a Nagy-korallzátony mindhárom régiójában – az északi, a középső és immár a déli szakasz nagy területén is – súlyos korallfehéredés zajlik. A Nagy-korallzátony térségében idén februárban mérték a legmelegebb havi óceánvíz-átlaghőmérsékletet az 1900-ban megkezdett feljegyzések óta.
Harrison azonban arra is figyelmeztetett, hogy ha a globális felmelegedés miatt az óceánok vízhőmérséklete tovább emelkedik, a felhőfehérítés hatékonysága jelentősen csökken. „Ha folytatódik a szén-dioxid-kibocsátás eddigi forgatókönyve, akkor ezzel a technológiával csak néhány plusz évtizedet nyerünk azelőtt, hogy teljesen elveszítenénk a korallokat” – hangoztatta.
