A járvány leginkább a foglalkoztatásra van hatással, a kérdőívre válaszoló vállalkozások 90 százaléka ezt hangsúlyozza. A cégek üzletmenetére a járvány hatását a felmérés résztvevőinek 58 százaléka jelentősnek érzi, s további 36 százalékuk is már érzékelt némi visszahúzó erőt. Ezek mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be: az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt.
A közeljövőre vonatkozó kilátások gyászosak, véli a GKI: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9 százalékuk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart.
Munkaügyi szempontból még egyáltalán nem vagyunk túl a válság nehezén, a korábbinál több, a cégek 36 százaléka jelezte, hogy kényszerszabadságolásra, és 14 százalékuk, hogy elbocsátásra készül - állapítja meg a gazdaságkutató. Elbocsátásra legnagyobb arányban az építőipar cégeknél lehet számítani. Körükben ez az arány 30 százalék, míg az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6 százalék.
Figyelembe véve, hogy februárban a munkanélküliek száma mintegy 160 ezer volt, továbbá, hogy a mikró vállalkozásoktól elbocsátottak száma is nagyon magas lehet, valamint a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát, a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – elérheti a 10 százalékot.
A cégek elégedetlenek a mentőcsomaggalA hazai vállalkozások szervezetei tagjaik véleményét tolmácsolva már életbelépése előtt kritizálták a kormány rendeletét a cégek és a munkavállalók megmentéséről, alapvetően elégtelennek tartva az intézkedéseket, mert nem elég széleskörűek és mértékük sem kielégítő. A magyar Kurzarbeit, a csökkentett munkaidejű foglakoztatás támogatása a hazai piacra dolgozó cégek számára nem nyújt érdemi előnyt, azt kiterjesztenék minden rászoruló vállalkozásra. Véleményük szerint a munkájukat elvesztőket nem szabad az út szélén hagyni - idéz a Portfolió az állásfoglalásból, amit azzal egészít ki, hogy a multik is hangot adtak csalódottságuknak, mert e körben is megindultak az elbocsátások. Általános a vélekedés, hogy ha a gazdaságpolitika lépései nem változnak, úgy a kialakult krízis tovább súlyosbodik. A portál úgy tudja, hogy már ma, hétfőn bejelentheti a kormány a válságkezelő-program felülvizsgálatát. Varga Mihály vasárnapi rádiós nyilatkozatából ugyanakkor az szűrhető le, hogy a kormány egyelőre csak egy új hitel és garanciatermék bevezetésén gondolkodik, az eddigi intézkedések felülvizsgálatán nem. Emellett megjegyezte: recessziót és idén 3 százalékos visszaesést vár a magyar gazdaságban.
ÖsszképA GKI adatgyűjtése 2020. április 2-a és 16-e között történt. A kérdőíveket 910 vállalat töltötte ki. Ezek 2 százaléka a mezőgazdaság, 20 százaléka az ipar, 12 százaléka az építőipar, 36 százaléka a kereskedelem és 30 százaléka az üzleti szolgáltatások területén tevékenykedik. Az ágazati megoszlás nem reprezentatív, de nem tér el nagyon jelentősen a nemzetgazdaságra jellemzőtől. A foglalkoztatott létszám szerinti megoszlás viszont kifejezetten jól tükrözi a magyar nemzetgazdaság öt fő feletti cégeinek szerkezetét: a válaszadók 84 százaléka kis-, 12 százaléka közép-, illetve 4 százaléka nagyvállalat.
