Tudomány;Norvégia;viking kor;

Illusztráció

- Viking leletek olvadtak ki a jég alól Norvégiában

Kitűnő állapotban lévő kötött kesztyű, bőrcipők, bronzkori sí és egy hótaposó is előkerült.

Több száz éves régészeti leletek kerültek elő a klímaváltozás miatt a norvég hegyvidéken olvadó jég alól. A látványos és kitűnő állapotban fennmaradt tárgyakra egy Viking-korszakban használt útvonal mentén bukkantak rá a régészek a The Guardian beszámolója szerint.

A Norvégia középső, hegyes táján fekvő Lendbreen-gleccser jegét átszelő útvonalra 2011-ben figyeltek fel először a helyi régészek, amikor az út mentén előkerült egy 3. vagy 4. századból származó gyapjú tunika. A jég azóta még jobban visszahúzódott a hegyről, és számos több száz éves lelet bukkant elő alóla, köztük kötött kesztyűk, bőrcipők és nyilak – számoltak be a felfedezésről a kutatók a Antiquity folyóiratban.

Az útvonalat ezer évig használták a helyi gazdák és utazók a 3. századtól a 14. századig. Az út mentén talált tárgyak közül a szénizotópos kormeghatározás szerint számos darab 1000 tájáról, a vikingek korából származik, amikor a régióban virágkorát élte a kereskedelem.

James Barret, a Cambridge-i Egyetem középkori régészettel foglalkozó tudósa, aki 2011 óta a norvég régészekkel dolgozott a feltárásokon, elmondta, hogy az ezer évig jég alatt rejtőző használati tárgyak kitűnő állapotban maradtak fenn. A leletek között finom fafaragások, nyírfából készült guzsaly, sőt egy bronzkori sí is van. Tavaly került elő egy olyan hótaposó, amelyet lovak patájára erősítettek, és amely Barrett szerint önmagában is rendkívül figyelemre méltó felfedezés.

A tudós ugyanakkor rámutatott, hogy miközben maguk a leletek is izgalmasak, a történet, amelyet ezek a tárgyak együtt elmesélnek a hágóról és az utazókról, még ennél is érdekesebb.

Barrett szerint a nagy léptékű olvadás miatt a Lendbreen jege szinte már teljesen eltűnt, és hamarosan már minden felfedezni való előkerül alóla. Hozzátette, hogy a norvég hegyvidék magasabb részein ugyanakkor még maradnak jégfoltok.

Egyéni tesztelések nélkül meg lehet mondani a fertőzött emberek hozzávetőleges számát az ausztrál kutatók módszerével.