Sok bosszúság érheti majd azokat a személygépkocsi-tulajdonosokat, akiknek a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozására hozott kormányzati intézkedések hatálya alatt kellene megújítaniuk az autójuk forgalmi engedélyének érvényességét. Az egészségügyi veszélyhelyzet megszűnése után ugyan tizenöt nap haladékot még kapnak a műszaki vizsgára, de már most látszik, hogy ez a türelmi idő nem lesz elég, sokuknak dönteni kell: vagy fizetik az esetleges büntetést fizet, vagy leteszik az autójukat.
- Az elhalasztott vizsgákat nem lehet két hét alatt pótolni – jelentette ki Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete (EME) elnöke, aki szerint legalább kép hónap kell ahhoz, hogy a vizsgáztatást végző gépjárműjavító ipar valamennyire magára találjon, és felvegye a megszokott ritmust. Erről levélben tájékoztatta az illetékeseket, és érthető, hogy jó előre felhívta erre a figyelmet, hiszen tavaly csak eredetiség vizsgálatból hozzávetőleg 700 ezer volt, a műszaki vizsga pedig ezenkívül havonta mintegy 200 ezer, ami egy-egy autónál általában 40-45 perc a közlekedési hatóság eljárásrendje alapján működő csaknem 1300 szervizben. A járvány ideje alatt nem kötelező érvényesíteni a lejárt forgalmi engedélyt, ennek ellenére valószínűleg lesznek olyanok, akik ezt megteszik, és még így is, ha csak három hónapig tart ez az állapot, azalatt nagyjából félmillióra nő az olyan autósok száma, akik a veszélyhelyzet megszűnése után jelentkeznek a vizsgaállomásokon. Ezáltal valóságos vizsgáztatási roham indulhat el, amit képtelenség lesz kezelni. Különösen mostanában, amikor a mintegy 3,7 millió személygépjármű kétharmada tizenegy évnél idősebb. Az elmúlt nyolc évben egymillió igencsak rossz állapotú autó került be az országba külföldről, emiatt az állomány még öregebb lett, jelenleg több mint 14 év az átlagéletkor.
- Ennél is nagyobb gond, hogy a szakhatósági engedéllyel működő tizenegyezer autószerviz közül egyre több bajban van, mert a járvány miatt nincs munka. Holott a piac akkora, hogy "békeidőben" az alkatrészek eladásából származó bevétel és a munkadíj együttvéve évi 1000-1200 milliárd forintot tesz ki, aminek a fele sajnos az árnyékgazdaságban jelenik meg – hangsúlyozta Kovács Ferenc. A vállalkozók 35-40 százaléka március utolsó hetében kényszerből bezárt, és azóta még nőtt is a számuk. E kis cégek általában négy-öt embert foglalkoztattak, akikkel együtt jelenleg 40-50 ezren, főként a családosok kerületek kilátástalan helyzetbe. A dolgozók elküldése folyamatos, tízezren már most munkanélküliek, és további nagyszámú elbocsátás várható, mert a gazdaságvédelmi akcióterv számukra nem nyújt valódi segítséget. A munkabér-támogatás kicsi, kevesen tudják igénybe venni, és nem tisztázott, hogy kiket dotálnak. A járvány idejére az alkalmazottak viszonylag magas bérét bevétel hiányában a szerviztulajdonosok nem tudják kifizetni, hiszen csak magukra számíthatnak. Aki ezt mégis megkockáztatja, annak hamar tönkremegy a vállalkozása, mivel gyorsan elfogy a tartaléka - érvel Kovács Ferenc.
A szakmai szervezet elnöke úgy véli, hogy a szociális gondoskodás mindenekelőtt az állam dolga, nem pedig a vállalkozóé. Az utóbbinak az adófizető-képesség megőrzése a fontos, mert ha ez sikerül, akkor tudja fizetni az alkalmazottakat, akiknek a munkabéréből az állam havonta másfél százalék munkaerő-piaci járulékot von le, ezt július óta az egységes társadalombiztosítási járulék részeként. A már befizetett pénzből, a jelenlegi három helyett, most, amikor igazán nagy szükség volna rá, minden különösebb nehézség nélkül kifizethető lenne a kilenc havi álláskeresési járadék is azoknak, akik valóban bajban vannak, mert munkanélkülivé váltak. Ha a KSH adataiból indulunk ki, az is világossá válik, hogy a levont másfél százalékok, a mintegy 4,5 millió magyar foglalkoztatottal és a bruttó 365 ezer forintos átlagkeresettel számolva, évente nagyjából 300 milliárd forint bevételt jelentenek az államkasszának. Így nemcsak bennem, hanem másokban is felvetődik a kérdés: vajon hol van ez a pénz - tette hozzá Kovács Ferenc.
